AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

Könyvelosztónak a nemzeti tulajdonba vett könyvanyaggal kapcsolatos munkáját módosította. Konkrétan a) megszüntette a könyvanyag addigi teljes mértékű feldolgozását és szétosztását, b) a könyvanyag feldolgozásában gazdaságosabbnak ígérkező módszereket vezetett be és végül, ami a legfontosabb: c) új távlatot nyitott meg a Könyvelosztó előtt, egy, a keretében kialakítandó fölöspéldányközpont és tartalékraktár kialakításának kimondásával.

6 így ez a határozat nemcsak előrelépés volt a Könyvelosztó történetében, de egyben lezárása is a nemzeti tulajdonban levő könyvanyag története első szakaszának. A NEMZETI TULAJDONBA VETT KÖNYVANYAG BEGYŰJTÉSE A begyűjtés körülményei A nemzeti tulajdonba vett könyvanyag begyűjtését az Országos Könyvtári Központ 1949-ben kezdte meg

7 és zömében 1952-ben fejezte be, bár azt jogutódjai a Népkönyvtári Központ

8 és az Országos Széchényi Könyvtár is

9 folytatták. A begyűjtött anyag zöme azonban az 1951 — 1952. években alakult ki. Tárgyilagosan megállapítva a könyvtári anyagnak az a csak milliókban és tonnákban mérhető átvétele, amit ma utólagosan az OKK által végzett ,,begyűjtés"-nek nevezünk, előre el nem képzelhetőén ,,máról holnapra" alakult ki. Itt szervezett, átgondolt, személyi és dologi feltételeiben előkészített munkáról beszélni, vagy ilyen valamit csak feltételezni is, az abszurditás határát súrolná. Közelebb járunk az igazsághoz, ha elfogadjuk az NK Krónikájának megállapítását: „Ugy érezzük, hogy ez a feladat és ez a munka a könyvtörténetben szinte egyedülálló, talán csak a francia forradalom korában találunk valamelyes párhuzamot."

10 Különben ugyanezt a hasonlatot alkalmazza az a német könyvtáros is, aki a Német Demokratikus Köztársaságban, a könyvtári területen végbement eseményeket történetileg a francia forradalom könyvtárügyi, majd német vonatkozásban a 16. és 19. századi szekularizációs intézkedésekkel állítja párhuzamba.

11 Tulajdonképpen abból a tényből kellene kiindulnunk, hogy a régi elhelyezésükből felszabaduló könyvek begyűjtése az OKK-nak nem volt — csak szükségszerűen lett a későbbiekben — feladata. Az a miniszterelnökségi rendelet,

12 amely feladatait konkretizálta lényegében a magyar könyvtárügy sorainak rendezésére és a háborús események következtében megszakadt folytonosságok rendbetételére irányult és egyéb feladatok mellett ilyen vonatkozásban csak a könyv- és folyóiratcsere gondozásával bízta meg. 6. Wix Györgyné: A Könyvéiosztó perspektivális terveiről. = OSZK Híradó. 4. évf. 1961. 1. sz. 6-7. 1. 7. NK Krónika. 1. 1. 8. A 2. pontban említett minisztertanácsi határozat az OKK feladatainak átadásával egyidejűleg kimondotta az NK továbbfejlesztését. A tényleges átvétel ideje: 1952. aug. 1. volt. - NK Krónika. 17. 1. 9. WALDAPFEL Eszter, V.: Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta. = Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1957. Bp. 1958. 30 — 32. 1. 10. NK Krónika. Bevezetés a Krónikához. 11. Gerhard PAOHNICKE: Die Arbeit an den wissenschaftlichen Altbeständen. — Zbl. Bibliothekswesen. Jg. 68. 1954. 12. 3730/1947. (III. 23.) M. E. 235