AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Német szerencselovagok a 18. század végi Magyarországon

[BEHBISCH, Heinrich Wolfgang von] Chevalier BEPvIS: Zum Andenken Sr. des weil, hochgebohrnen Grafen Nikiaus Forgdch Excellenz. Tyrnau 1795, Druck. Jellinek. 26 1. 8° Ez a búcsúztató valójában semmiféle életrajzi adatot FORGÁCH Miklós grófról nem ismertet — habár az egyetlen hivatkozott irodalom a grófra vonatkozó lexikális címszavaknál. Nem egyéb meleg hangú méltatásnál, amely emléket kíván állítani egy kiváló ember államférfiúi és jellembeli nagyságának, s amelyből kiviláglik a nekrológíró és az elhunyt szoros kapcsolata, állandó összeköttetése, valamint egyértelműen az a tény is, hogy ez az írás nem rokoni megrendelésre készült, hanem szerzője őszinte fájdalmának kifejezése. A gróf műveltségét, ízlését, az újlaki bibliotéka gazdagságát, a grófi park szépségeit méltató részek mind arról is bizonyítanak, hogy BEHRISCH gyakran vette igénybe a gróf vendégbarátságát, de arról is, hogy FORGÁCH halálával elvesztette legfőbb magyarországi mecénását. 1795-ben — FORGÁCH Miklós gróf halálának évében — BEHRISCH magyarországi működése véget is ér. Egy futólag már említett momentumról azonban még szólnunk kell vele kapcsolatban. Magyar nyomdászattörténeti szempontból ugyanis érdekes lehet számunkra, hogy a Wiener Autoren-hen közölt adatok szerint BEHRiscH-nek Pozsonyban az alábbi művei jelentek meg:

47 1. Beyträge zur Geschichte der neuesten Weltmemoiren. Pressburg 1780. 2. Philosophie der sittlichen Wohllust. Pressburg 1781. 3. GALLIANI: Handlungsdialogen von Abbé — —. Aus dem Französischen. Pressburg 1781. Ha ehhez még hozzászámítjuk a korábban már pozsonyi kiadásként leírt két kiadványt, a Wiener Autor en-t és a Schreiben eines Wiener s-t (Pozsony 1784 és 1785.), akkor arra gondolhatnánk, hogy a pozsonyi LÖWE nyomda termékei közé, esetleg MAHLER kiadói munkássága sorába öt új címet kell összesen beiktatni, BEHRISCH itteni tevékenységeként. Ez azonban tévedés volna. Valójában BEHRISCH pozsonyinak jelzett olyan kiadványokat, amelyek másutt láttak napvilágot, sőt ő maga is korábbi bibliográfiájában németországi kiadásokként közölte e címeket.

48 A helyes adatok az alábbiak: Philosophie der sittlichen Wohllust. Prag 1777, Mangold. (Anonim mű. Vö. HEINSIUS i. m. Bd. 3. 182. h.) GALEATI (sie!): Handlungsdialogen. Lauban 1778. (Vö. HEINSIUS i. m. Bd. 2. 4. h. Fordító megnevezése nélkül.) A Beyträge zur Geschichte der neuesten Weltmemoiren c. műnek nincs nyoma sem HEiNSiusnál, sem egyebütt, nagy könyvtárak katalógusaiban. Lehetséges azonban, hogy ezek nemcsak címük szerint voltak Beyträge-k, hanem valóban valamelyik maga-szerkesztette lapban folytatásokban cikként jelentek meg. MEUSELnek malíciózus megjegyzése találó: nehéz munkáinak meg- és hollétét felfedezni. A legtöbbet névtelenül publikálta: mintegy jelmondataként idéz is egy francia mondást a Wiener Autoren-hen arról, hogy a tömegek tetszését csupán esztelenek kívánják elnyerni, az igazi bölcs ismeretlenségre törekszik. Ahogy név47. [BEHRISCH] : Wiener Autoren. 26. 1. 48. [BEHRISCH]: Allgemeines Litteraturlexikon. Hannover, 1778. 87. 1. 230