AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Német szerencselovagok a 18. század végi Magyarországon

B[EHRISCH, Heinrich Wolfgang von] : Schreiben eines Wieners an seinen Freund in Regensburg. [Pressburg] 1785, [Druck Löwe.] 14 1. 8° Ez az Országos Széchényi Könyvtárban 317.301 jelzeten található röpirat BEHRISCH írói működésének legérdekesebb darabja, mivel gróf FORGÁCH Miklóssal való kapcsolatának nyomtatásban megjelent bizonyítéka. Maga a röpirat az e korban igen divatos fiktív levél-formában íródott, eggyel növelve a sajtó alól ez idő tájt megszámlálhatatlanul kikerülő Schreiben eines Berliners..., Schreiben eines Wieners... c. elmefuttatások sorát. A levél egy képzeletbeli barát szemében védi meg gróf FORGÁCH Miklós volt nyitrai főispánt, a II. JÓZSEF alatti nemesi ellen­állás egyik vezéralakját, külföldi újságírók reá szórt rágalmait cáfolva. Hogy a szerző, aki — nyilván II. JÓZSEF haragjától félve, no meg azért is, mert FORGÁCHIIOZ fűződő szoros kapcsolata közismert lehetett — csupán egy B. betű erejéig utalt nevére, nem lehetett más, mint Heinrich Wolfgang von BEH­RISCH, amellett több érv szól. Az első a stílus, amelyben íródott, s amelyben — holott a korabeli röpiratok stílusa meglehetősen hasonló — BEHRISCH gördülé­keny nyelvezete ismerhető fel. BEHRISCH és gróf FORGÁCH Miklós szoros kapcsolata is BEHRISCH szerzősége mellett érvel (noha persze ilyen alapon a B. betű akár BATSÁNYit is fedhetné, aki ez idő tájt azonban még az ORCZY családnál nevelősködött.) BEHRISCH már 1784­ben, a Wiener Autoren-ben azt írja, hogy „...több kézirata hever kiadóknál, akiknek ajándékba adta munkáit, Bayreuthban, Münsterben, Leipzigben, Po­zsonyban, Bécsben és a magyarországi Újlakon (ez volt FORGÁCH gróf rezidenciá­ja) kinyomatlanul...", majd arról ír, hogy „ó-franciából új-franciára" fordította MONTAIGNE Essais-it, s ez a kézirat a gróf FoRGÁcH-féle könyvtárban található. Eletének további folyása is azt bizonyítja, hogy gróf FORGÁCH Miklós volt magyarországi legfőbb jóakarója; kétes, sőt több mint kétes ügyeinek csávájából mindannyiszor az ő meghívása húzta ki. írásaiból látszik, hogy kellemes csevegő, szórakoztató társasági lény lehetett, de ennél több kellett ahhoz, hogy egy olyan kiváló személyiség mint FORGÁCH gróf szemet hunyjon gyanús cselekedetei felett; ez a többlet valószínűleg éppen a Schreiben eines Wieners... felett érzett lekötele­zettség volt. Mik voltak az előzményei a Schreiben eines Wieners an seinen Freund in Regensburg létrejöttének? Miért vállalkozhatott BEHRISCH a röpirat megírására? A kérdés hátterében a jozefinista korszak történetének egy érdekes fejezete áll. Főszereplője gróf FORGÁCH Miklós nyitrai főispán. A gróf tulajdonképpen már a főispáni székbe is rendhagyó módon került: MÁRIA TERÉZIA az örökös főispánt, a nyitrai püspököt megfosztotta tisztétől és helyébe a grófot emelte. Még rend­hagyóbb volt azonban az a mód, ahogy — néhány évvel később — II. JÓZSEF megfosztotta a grófot ugyanettől a tisztségtől. A gróf korának legnépszerűbb magyar államférfiai közé tartozott. „Forgách rend­kívüli népszerűségét — mert nála népszerűbb magyar politikus a múlt század utolsó évtizedeiben alig volt" — írja róla BALLAGI 29 — „nemcsak annak köszönhette, hogy a legválságosabb időben bátran fölemelte szavát a hatalom túlkapásai ellen..." Rendkívül művelt, felvüágosult mágnás volt, „a racionalista ós foradalmi francia köny­veket mind meghozatta magának." 30 Mind BATSÁNYinak, mind HAJNÓczYnak ke­29. BALLGI Géza i. m. 378. 1. 30. ECKHARDT Ferenc: A francia forradalom eszméi Magyarországon. Bp. 1924. 93. 1. 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom