AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fallenbüchl Zoltán: Sigray László Ignác emlékirata

Azért a realitásérzék még nem hagyta cserben. Felismerte, hogy ha az udvarnál tekintélyt akar, birtokait kell rendbehoznia. 1731-ben, hazatérve, stabilizálni akarja a „jus possessionis"-t és véget akar vetni a korában annyira jellemző és minden anyagi erőt és energiát lekötő birtokpereknek, melyek elsősorban a rokonsággal és azzal a nemzetséggel — az ő esetében a PÁLFFY családdal — melynek familiárisai voltak az ősök, folynak. Vállalkozásba is kezd. Egy pozsonyi épületben, melyet még 1729-ben szerzett, serfőzdét készül nyitni. Ez a korszak a bérleti gazdálkodás ideje Magyarországon is. Az állam bevételi forrásait: a harmincadot, a fiskális birtokokat bérbe adja. Ügyes vállalkozók — mint pl. a NEFFCZERN-testvérek, vagyonokat hoznak ki ebből.

23 Magyarok is sikerrel vesznek részt e vállalatokban, pl. TERNYEY János, a Szepesi Kamara tisztviselője. Főpapok már éppenséggel manufaktúrákkal kezdeményezik az iparfejlesztést, pl. CSÁKY érsek Szentgotthárdon dohánygyárat,

24 NESSELRODE pécsi püspök Pécsett bőrgyárat létesít.

25 Ebben a gazdasági lendületben SIGRAY is kísérletezik, a mindig biztos piacra számító serfőzéssel. De éppen itt követi el a hibák egyik legjelentősebbjét: ahelyett, hogy véget vetne a már folyó pereknek, PÁLFFY nádor ellen is pert indít a nagyszombati táblánál. Ez az 1731-es év sem volt jó termésű, és SIGRAY észreveszi, fel is jegyzi, hogy a nyomorult nép terhe növekszik. A hadsereg visszatér Itáliából: a beszállásolás egy örökös tartományt se terhel annyira, mint Magyarországot. 1732-ben az év nagyszombati perével kezdődik. A nádor meghal, utóda azonban nem PÁLFFY Miklós országbíró lesz, ahogyan várták, hanem LOTHARINGIAI FERENC ISTVÁN herceg, a jeruzsálemi király, Godefrid leszármazottja. LOTHARINGIAI FERENC postakocsin jött Pozsonyba. Udvartartása részére házakat keresnek. SIGRAY is kiadja házát, mint írja, 2000 forint bérért a herceg hivatalnokainak. Megemlíti, hogy nagy vadászatokat tartanak a város körül, majd a herceg leutazik a Dunán Belgrádig és megnézi a várakat.

26 Az 1733-as évben több haláleset történik családjában: ez öröklésre ad alkalmat. Apai nagyanyjának nővére elhal és ezzel a Nadányi-birtokok — úgy véli — rá szállnak. NADÁNYI Miklós egykor Érsekújvár és Verebély várának kapitánya volt, jómódú birtokos. Dédapja családja Biharból származott s ott is voltak eredetileg javai.

27 A következő évben ezek felderítésére indul Bihar megyébe. Csakhogy ezeket a javakat, még a család előnevét adó Körös-Nadányt is, a HARRUCKERN család birtokolja. Nagy utat tesz meg: Debrecent, Nagykárolyt, Váradot is megjárja. Egerben a püspök vendége. Nagyszerű lakomán vesz részt, megnézi a várat és a nagyon kellemes kerteket. Pesten, Vácon, Nógrádon át tér vissza. A politikai eseményekből a lengyel örökösödési háborút említi meg. Emiatt három új ma23. NEFFCZERN-féle bérleti rendszerről FALLENBÜCHL Z.: A Szepesi Kamara tisztviselői = Levéltári Közelmények. 1967. 38. évf. 209 — 210. 1. 24. O. Ltr., M. Kam. Ltr. Litterae ad Cam. 1733 — 36. No. 25. Uo. 1733 - 148. No. 26. Az utazást említi ABNETH is, Maria Theresia's erste Regierungsjahre. Bd. 1. Wien, 1863. c. művében, pag. 20. 27. E NADÁNYi-öröklésre vonatkozó iratok O. Ltr. M. Kam. Ltr. Litterae ad Cam. 1733 — 101 és 113. No. A hagyatékot SIGRAY János is, László is maguknak vindikálták. László, a naplóíró tanúkra is hivatkozik, hogy ő az általános örökös. 181