AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fallenbüchl Zoltán: Sigray László Ignác emlékirata

godt a lengyel királyságban". Krakkóból visszamegy az említett préposthoz Kassára, majd csatlakozik principálisához, ki előbb Bártfára küldi egy végrehajtáshoz, azután együtt indulnak vissza Tállyán, Tarczalon, a híres tokaji hegy érintésével Miskolcon át Egerbe. Egerből Pesten át mennek Budára, hol SIGRAY megbámulja a magyar királyok régi székhelyét, majd Esztergomon és Komáromon át hazakíséri principálisát Felsőbükkre. Aratásidőben SIGRAY Szempczen tartózkodik, aztán Koronczóra és Győrbe megy. A protonótáriust is Győrben találja, ki a KORPONAYNÉ felségsértési ügyében kiküldött királyi különbíróság mellett tartózkodik itt. Röviden megemlékezik SIGRAY is az ügyről, melynek az asszony halálra ítélése és lefejezése volt a vége. Ezek után leírja a királyné pozsonyi megkoronázásának ünnepi külsőségeit, és a vele kapcsolatos eseményeket. Ebben az időszakban „szerény gazdaságát" néhány szőlő megvásárlásával gyarapítja Dévényben. Az 1715-ös év az országgyűlésről vált nevezetessé. De SIGRAY ezt csak röviden tárgyalja. Annál részletesebben írja le ezután következő utazását Zemplén megyébe, rokona, GHILLÁNY György esküvőjére. Három hétig tartózkodik az ország északkeleti részén, megnézi a számára addig még ismeretlen helyeket is, mint Ungvárt, Leleszt. Sárospatakon és Jászberényen át ismét Budára, onnan Fejér megyébe megy, Ácsára, apai nagynénje férjéhez, ÚJVÁRI Imréhez. Újvári a Magyar Kancellária regestratora volt, s e helység földesura. Birtokát, melyet 12'éve nem látott, éppen ebben az időben kereste fel. Hozzá igyekszik SIGRAY, s itt találkozik egy másik kancelláriai tisztviselővel, MEDNYÁNSZKY István írnokkal is. Ácsa határában, Újvári majorjában éppen étkezéshez ülnek, mikor a falubeliek egy küldöttsége jelenik meg, s távozásra hívja fel őket. Kiderül: a falusiak, kik nemesnek tartják magukat, vonakodnak elismerni ÚJVÁRIT földesuruknak. Szóváltásra kerül sor, melynek hevében a puskával felfegyverzett falusiak agyonlövik UjvÁRit. MEDNYÁNSZKY és SIGRAY a zab közé menekülnek, de elfogják, s csaknem meggyilkolják őket is.

14 A zendülésnek a megyei katonaság vet véget, és igen szigorú ítélet következik. Ennek enyhítéséért folyamodik özvegy UJVÁRINÉ, aki nem akarja, hogy tömegesen végezzék ki a lázadás részeseit. SiGRAYt küldi az udvarhoz, aki a Kancelláriánál ILLÉSHÁZY Miklós kancellárnál el is éri, hogy a kisebb bűnösök életének megkegyelmezzen a király, amit külön futár útján adnak hírül. A gyilkosság után SIGRAY egy ideig Koronczón, Győr megyei birtokán tartózkodik, majd részt vesz azon az értekezleten, Pozsonyban, ahol a rendek az országgyűlés által elhatározott országos összeírás revízióját intézik. Az egyes megyéket más-más kerületből való összeírok konskribálják. A Pozsony megyeiek Szepest, a Sáros megyeiek Pozsonyt kapták feladatul. A revízió két hónapig tartott s jól zajlott le, mondja SIGRAY. Az 1716-os év fő eseménye a török háború. Beszámol a hadi előkészületekről. A török Ázsiából hozott seregeket Európába. Itthon folyik az új katonák összeírása. Az ezredeket egy-egy új gránátos századdal erősítik meg. A Dunán nagy, Keller-nek nevezett hajók úsznak le, melyeket Bécsben angolok és hollandok építettek. Ilyen nagy hajókat és ekkora mennyiségben még sosem láttak a Dunán: meg is bámulja őket a lakosság. Nagy élelmiszerkészletek mennek le velük a 14. Megemlékezik erről a Magyar Kir. Kancellária fel jegyzéskönyve, a Status Cancellariae 1690—1783 is. (O. Ltr., M. Kanc. Ltra., A 78) TJjvÁRit valóban az említett körülmények közt ölték meg. 176