AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fallenbüchl Zoltán: Sigray László Ignác emlékirata

Érdemesnek látszik itt röviden megszakítani az emlékirat ismertetését, és rövid pillantást vetni az apa hivatalnoki működésére, mert ennek még nagy lesz utóbb a jelentősége. SIGRAY Ferenc jó tisztviselő hírében állott. Az, hogy megyéjében különböző tisztségeket is viselt a királyi szolgálat mellett, ekkor nem szívesen látott, de tűrt gyakorlat volt: ez is amellett szól, hogy működését jónak találták. Kora szokása szerint harmincadosi állását helyettessel együtt látja el: másként nem tudná birtokait kezelni, mivel a harmincadosság folytonos jelenlétet kíván meg a hivatal székhelyén. A RÁKÓczi-szabadságharc idején, mikor a királyi tisztviselőknek a csatlakozás vagy a teljes bizonytalanság közt kell választaniuk, ő inkább Pozsonyba húzódik. Jelenlétét a városban bizonyítják a rá vonatkozó sűrű anyakönyvi bejegyzések. A RÁKÓczi-szabadságharc alatt sem hivatalát nem tudja kellően ellátni, sem birtokait nem képes megfelelően igazgatni, s ez súlyos anyagi kihatásokkal jár ránézve. Nem csoda tehát, ha néhány évvel később a hivatalos pénzek befizetésével is hátralékban van.

9 Az uralkodóház ilyen esetben tekintettel van arra, hogy a háborús veszedelmek, károk miatt húzódik el a befizetés, haladékot ad; az államnak való tartozás azonban olyan jellegű, hogy előbb-utóbb feltétlenül számon kérik és akkor még súlyosabb a kiegyenlítés terhe. A hivatalviselés gyakorta vált a családok anyagi romlásának okozójává, amit csak tetézett az, hogy a királyi szolgálatban állóknak éppen ebben az időben fokozottan nőnek a reprezentációs költségei is. SIGRAY László tanulmányainak befejező időszaka e körülmények jegyében áll, ha még egyelőre nem is érezhetők a nehézségek. 1713-ban fejezi be emlékírónk egyetemi tanulmányait, Nagyszombatban. A hároméves filozófiai tanfolyamot a doktorátussal zárja le — naplója szerint. Vizsgálatainak vezetője FÖLDVÁRI Mihály jezsuita tanár. FÖLDVÁRI pozsonyi származású, nagy tudású ember volt, ki az egyetemen dékánságot is viselt. Azok közé a rendtársai közé tartozott, akik szinte kizárólag magyar vagy erdélyi iskolákban működtek, elsősorban az akadémiákon. Erre nem utolsósorban mélyreható magyar történeti ismeretei képesítették.

10 A kor szokása szerint a végző hallgatók, a respondensek vizsgájuk alkalmával kiadják a tanár valamelyik nyomtatásra érdemes művét:

11 ellenértékként szerepelnek nevükkel a címlapon. így történt ez 1712-ben és 1713-ban Nagyszombatban is, SIGRAY László tanulmányai befejezésekor. 1712 augusztusában évfolyamának hallgatói prominens társuk, SIGRAY kitüntetése alkalmával kiadják FÖLDVÁRI: Quaestiones historicae de rebus Hunnicis Avaricis et Hungaricis című művét, melyet az Akadémia nyomdája bocsát közre 84 oldal terjedelemben.

12 9. Orsz. Ltr. M. Kam. Ltr. Litterae ad Cam. 1709-250, 1714-65, és 1722-246. No. A hátralék 1713-ban 5465 frt., 1722-ben még mindig nem kevesebb mint 3062 frt. volt; abban az időben rendkívül nagy összeg, amelyet csak GOSZTONYI pozsonyi harmincados hátraléka múlt felül. A hátralék felgyülemlése a háború következménye volt. 10. SOMMERVOGEL, Carlos: Bibliothéque de la Compagnie de Jesus. Tome 3. Bruxelles — Paris, 1892. 822-823. col. 11. HORN, Ewald

: Die Disputationen u. Promotionen an den deutschen Universitäten. . . Leipzig, 1893. (Beiheft 11. des Centralbl. f. Bibliothekswesen. 52, 54, 73. 1. 12. OSZK, rakt. jelz.: 219.241 173