AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Murányi Róbert Árpád: A Bártfai Gyűjtemény Isaac officiumai

A Bártfai Gyűjtemény Isaac officiumai MURÁNYI RÓBERT ÁRPÁD A zenetörténetben igen fontos szerepet tölt be a németalföldi származású, az osztrák udvar szolgálatában álló, és élete nagy részét olasz földön töltő diplomata és zeneszerző Heinrich ISAAC (cca 1450—1517). Munkásságáról még mindig nem tud átfogó képet adni a zenetörténet, mert műveit a legkülönbözőbb helyeken őrzik. Zeneszerzői tevékenységében ő volt az első, aki a mise egész évre terjedő változó részeinek megkomponálásán — szinte élete utolsó napjáig — dolgozott. Ezt a munkásságát kortársai is nagyra értékelték, amit a sok korabeli másolat és a jóval halála utáni sajtó alá rendezés is bizonyít. Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzött Bártfai Gyűjtemény is ISAAC officiumainak egyik korai forrása. A Gyűjteményről eddig megjelent átfogó tanulmányok

1 már utaltak arra, hogy a kéziratok között sok IsAAC-másolat van. E tanulmányok azonban éppen jellegüknél fogva nem bocsátkozhattak részletekbe. GerhardRudolf PATZIG: Liturgische Grundlagen und handschriftliche Überlieferung von Heinrich Isaacs Choralis Constantinus c. disszertációja (Tübingen, 1956, kézirat) az officiumok behatóbb vizsgálatát tűzte ki céljául a fellelhető legkorábbi másolatok alapján. A budapesti anyag tárgyalásakor csak GOMBOSI Ottó cikkét tudja idézni, mert a lábjegyzet szerint: „Leider ist z. Z. keine direkte Auskunft über diese Quelle zu erlangen." Hogy PATZIG miért nem juthatott az anyaghoz, azt ma már nehéz lenne megállapítanunk. Mivel a Bártfai Gyűjteményben sok szólamkönyv hiányzik, és a meglevőkben sem jegyzték fel a szerzők nevét az esetek 70%-ában, így ISAAC műveinek számbavétele csak a teljes gyűjtemény közel két és fél ezer művének felmérésével és azonosításával vált lehetővé. Ma már tudjuk, hogy bár ISAAC officiumai igen nagy számban vannak képviselve a különböző jelzetű kötetekben, azok sehol sem alkotnak összefüggő egységet, mint ahogy azt a Choralis Constantinus nyomtatványból (Nürnberg, 1550 és 1555, Formschneider) ismerjük. Az egyes részek adatszerű 1. ALBKECHT, Hans: Bartfeld. Musik in Geschichte und Gegenwart. I. 1951, 1342—1345. hasáb; GOMBOSI Ottó: Die Musikalien der Pfarrkirche zu St. Aegidi in Bártfa. Festschrift Johannes Wolf. Berlin, 1929.; ua.: Quellen aus dem 16.—17. Jahrhundert zur Geschichte der Musikpflege in Bartfeld (Bártfa) und Oberungarn. — Ungarische Jahrbücher. 12. Bd. Berlin — Leipzig 1932. 331 — 340. 1.; MURÁNYI Róbert Árpád: Neuere Angaben über die Bartfelder Sammlung. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae. 13. 1971.; ua.: Magyarország éneklő ifjúsága 1500 — 1650 között. = Magyar Zene. 1. Bp. 1973. 165