AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

Sokkal szívélyesebben, lelkesebben nyilatkozott gr. TELEKI László, szintén országos hírű könyvgyűjtő, akinek könyvtára — mint ismeretes — a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának alapja lett. Ó SzÉCHÉNYit irodalmunk nagy mecénásaként (

„Maecenas rei literariae''') üdvözölte, az új könyvtárt pedig páratlan intézménynek („unicum institutum literariuirí'') nevezte, amelyért a késő utókor („sera posteritas"') is hálás lesz. Végül SzÉCHÉNYit a göttingeni akadémia nagynevű alapítójához, Gerlach Adolf Freiherr von MíTNCHHAUSENhez (f 1770) hasonlította, mondván: „Nullum. . . discrimen [est] inter Te et Baronem Münchhausen, fundatorem olim Academiae Georgiáé-Augustae!. . ."128 Őszinte öröm csendült ki a kor egy másik hazafias és tudós mágnásának, a londoni Royal Society tagjának, br. PODMANICZKY Józsefnek leveléből is. íme, — így kiált fel — a SZÉCHÉNYI által összegyűjtött nagyszerű könyvanyag a bizonyság rá ,,. . .quales Ungar a gens, vix barbár os egressa fines, solo Italiae classico vicinior, in Uteris quoque fuerit progressus!"

129 De még a szélsőségesen dinasztikus gondolkozású és érzelmű helytartótanácsi tanácsos, br. MEDNYÁNSZKY János is lenyűgözve érezte magát a Széchényi téka állományától. A katalógusokat átlapozva indíttatva érezte magát ennek a mondatnak leírására: „Erit haec librorum penus aeterna excelsi animi et amoris patriae tessera."

130 Nem ennyire jellemző, de elismerésben nem szűkölködő kijelentések olvashatók a többi jelentős arisztokrata személyiség (gr. AMADÉ Antal a Kir. Tábla bárója, gr. BATTHYÁNY Vince, gr. BRUNSZVIK József tárnokmester, gr, CSÁKY Emánuel szepesi főispán, gr. CZIRÁKY Antal és gr. GYŐRY Ferenc helytartótanácsi titkárok, gr. ESZTERHÁZY József és gr. KOHÁRY Ferenc helytartótanácsi tanácsosok, gr. NÁDASY Leopold és Mihály, gr. PÁLFFY Károly magyar udvari kancellár, br. PRÓNAY Gábor és László, valamint gr. ZICHY Károly volt országbíró leveleiben is. D) A katolikus klérus megnyilatkozásai A jozefinizmus évtizedei alatt a katolikus egyháznak — köztudomásúlag — nemcsak a feudális állam keretében 700 éven át betöltött hatalmi állása rendült meg, hanem kétségessé vált a társadalmi életben ugyanilyen régóta játszott kulturális vezető szerepe is. Ezt a mélyreható kettős válságot nálunk is, akárcsak Nyugaton, a világi intellektualizmus nagyarányú kiszélesedése és megerősödése okozta. Persze, utóbbi tekintetben e változás korántsem olyan éles formák között és kíméletlenül ment végbe, mint az államhatalmi szabályozás. Ellenkezőleg: itt minden lassan, szinte észrevétlen történt. Azt lehet mondani, hogy a kibontakozó új laikus műveltség képviselőinek úgyszólván nem is kellett harcba szállniok a 128. Uo., 635. f. Pest, 1802. dec. 26. 129. Uo., 493. f. K. n. 130. Uo., 414. f. Buda, 1803. jan. 20. 132