AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

klerikális kultúra papi-szerzetesi hordozói ellen; többé-kevésbé ezek maguk távolodtak el a merőben teológiai szemlélettől, s bizonyos mértékig a katolikus univerzalizmus eszméitől is, és próbáltak önként, ösztönszerűen hozzásimulni a magyar nemzeti gondolkodásmódhoz.

131 Tanulmányunk bevezető részében rámutattunk már arra, hogy e téren — igaz, nem tudatosan — maguk a jezsuiták nyitottak utat. Az által tették ezt, hogy katolikus oldalon ők kezdtek először behatóan foglalkozni a magyar történelemmel s ők teremtették meg a tudományos jellegű nemzeti történetírást.

132 Hogy ez a tevékenységük nem maradt hatástalan a többi szerzetesrendre és a világi papságra, ahhoz alig férhet kétség. A nemzeti eszme iránt amúgy is fogékonyabb piaristák és a magyar alapítás hagyományát ápoló pálosok a jezsuiták nyomán bizonnyára nagyobb bátorsággal léptek maguk is a nemzeti stúdiumok területére. BESSENYEI és társai a magyar nyelvű, magyar szellemű irodalomért és tudományosságért indított harcuk idején a szerzetesekben — kivált a JÓZSEF császár által szétosztatott rendek tagjaiban — többnyire már nem ellenfelekre, hanem fegyvertársakra találtak. Voltaképpen az történt, hogy a tudományos képzettségű szerzetes papság a polgári-nemzeti kulturális célokra törő, éppen születőben levő új értelmiség kiegészítő része lett.

133 Ami a főpapságot illeti, a barokk eszmeiségtől való eltávolodás — tudvalevőleg — az ő körükben is megkezdődött. Tekintve azonban, hogy az érseki, püspöki székeket az uralkodók legnagyobbrészt dinasztikus érzelmű mágnáscsaládok sarjaival töltötték be, az ő korszerűsödésük nem annyira nemzeti orientációban jelentkezett, mint inkább a nemzetközi tudományossághoz való felzárkózásban. A közismert nagy könyvtáralapító főpapok (gr. ESZTERHÁZY Károly, gr. BATTHYÁNY József és Ignác, gr. KOLLONICS László, gr. ERDŐDY László és a többiek) elsősorban az európai tudományos eredmények hazai elterjesztését, modern egyetemek alapítását, csillagvizsgáló obszervatóriumok és egyéb tudományos intézetek felállítását tekintették főfeladatuknak. Tették pedig mindezt azért, hogy az egyház hagyományos kultúraközvetítő és kultúrafejlesztő szerepe továbbra is fenntartható legyen. Maradandó értékű gyűjtő- és szervezőmunkájukkal a főpapok természetesen — akarva, akaratlanul — hozzájárultak a nemzeti műveltség emeléséhez is.

134 A tanító és lelkészkedő papság véleménye Az ismert tényekből következtetni lehet tehát arra, hogy a tudományművelő szerzetesség, de a hetvenes-nyolcvanas években a világi alsópapság is pozitíven, sőt lelkesen értékelte SZÉCHÉNYI Nemzeti Könyvtárának létrehívását. A káptalanokról és tagjaikról viszont — tekintve hogy a kanonoki stallumok nemcsak főpapi ranggal és javadalommal, de főpapi mentalitással is jártak — inkább azt lehet feltételezni, amit a püspökökről, hogy elismeréssel, de kissé talán féltékenyen fogadták SZÉCHÉNYI alapítását. Ha a SzÉCHÉNYi-levéltárban őrzött idevágó, mintegy 70 darabra menő le131. MIT II. k. 551 — 571. 1. — HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon. München, 1973. 338-339., 364-367. 1. 132. L. a 13. jegyzetet! 133. Kivált a piaristák és pálosok. MIT II. k. 551 — 559. 1. 134. HERMANN, i. m. 309 — 310. 1. — BERLÁSZ, Könyvtári kultúránk. 324 — 328. 1. 133