AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

egyházpolitikai irodalmi harcok és a papság maga is egyre szélesebb körben, egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a hazai tárgyú világi tudományosság felé.

13 Úttörő szerepet a legpolgáribb jellegű felekezet, a lutheránus egyház papjai vittek. Ók — mégpedig elsőként a hallei és a jénai egyetem neveltjei, BEL Mátyás és MIKOVINY Sámuel — lettek idehaza a honismereti tudományoknak alapvetői s egyszersmint az első maradandó értékű tudományos munkák létrehozói. Kezdeményezésüket folytatták a református paptanárok is, elsősorban BOD Péter és BUDAI Ézsaiás; előbbi a leideni, utóbbi a göttingai egyetem iránymutatása szerint.

14 De nem térhetett ki az új idők követelményei elől a katolikus papi értelmiség sem. Az ő körükben is életre kelt a nemzet iránti érdeklődés, mégpedig — különös módon — legelőször éppen annak a szerzetesrendnek a kebelében, amely — mint a katolikus univerzále eszményének harcos élgárdája — két évszázadon keresztül makacsul szembehelyezkedett mindenfajta nacionális törekvéssel: a jezsuitáknál. Közülük kerültek ki a tudományos (kritikai) történetírás alapvetői és első nagy mesterei: TIMON Sámuel (1675—1736), KAPRINAI István (1714—1785), PRAY György (1723-1801) és KATONA István (1732-1811).

15 Ez a két oldalról történt, formailag papi, de lényegileg világi-nemzeti kezdeményezés 1770 után kiterebélyesedett és az egész hazai értelmiség egységes erőfeszítésévé vált. Úgyszólván minden felekezet, minden nemzetiség, minden táj, minden eszmeiség bekapcsolódott a közös célra irányuló patrióta tudományosság szolgálatába.

16 Alapvető jelentőségű volt a magyar földrajztudomány kialakulása, az ország pontos geometriai felmérése és reális térképi ábrázolása (MIKOVINY Sámuel, MÜLLER Ignác és KRIEGER Sámuel munkássága) által. Karöltve járt ezzel a kartográfia eredményeinek széles körű elterjesztése (KORABINSZKY János Mátyás, GÖRÖG Demeter és KEREKES Sámuel kiadványai révén), illetőleg a topográfia helyi eredményeinek regisztrálása BÉL Mátyás Notitiájának nyomán (WINDISCH Károly Gottlieb folyóirataiban, az Ungarisches Magazin-ban, ill a Neues Ungarisches Magazin-ban), majd az első geográfiai összefoglalások megírása (Magyarországé ugyancsak BÉL Mátyástól és WINDISCH Károly Gottliebtől, Erdélyé BENKŐ Józseftől). Létrejött az ország első helynév-lexikona is (VÁLYI András munkája).

17 Ezután már viszonylag könnyen érvényesülhettek a hazára, a társadalomra, a nemzetre és államra irányuló egyéb ismeretterjesztő törekvések (pl. LOSONCZI Istvánéi). Megindulhatott az ország természeti tanulmányozása. Elén járt ebben — a bányaművelésre kiható gyakorlati jelentőségénél fogva — az ásványtani vizsgálódás (kivált BENKŐ Ferenc, ZAY Sámuel és Johann FICHTEL által), továbbá a mezőgazdaság szempontjából fontos növénytani ismeret13. Szellemi életünk XVIII. századi átalakulásáról a legmodernebb összefoglalást a fent említett akadémiai irodalomtörténet II. és III. kötete nyújtja: A magyar irodalom története 1600 — 1772. Szerk.: KLANICZAY Tibor. Bp. 1964., ill. A magyar irodalom története 1772-1849. Szerk.: PÁNDI Pál. Bp. 1965. = MIT II-III. k. Főszerk. SÖTÉR István. — A jezsuita történetírókról 1. még GÁRDONYI Albert: A magyar történettudomány kezdetei. Bp. 1926. 16—17. 1. 14. üo. 15. Uo. 16. BERLÁSZ, i. h. 75—79. 1. 17. FODOR Ferenc: A magyar térképírás. Bp. 1952. 87—175. 1. — IRMÉDI-MOLNÁR László: Térképalkotás. Bp. 1970. 110 —111. 1. 105 )