AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

gyakorlati alkalmazásra találhatott. E szerint a Ratio Educationist tulajdonképpen a racionális államberendezkedés, a BESSENYEi-féle nyelvmozgalmat pedig a racionális nemzetszervezés jellegzetes megnyilvánulásának kell tekinteni.

9 Határozottabban fogalmazva azt mondhatjuk, hogy voltaképpen mindkét jelenség a Habsburg-monarchia társadalmaiban végbement széles körű intellek tualizálódás következménye volt. Nevezetesen: egyrészt a nemesség kultúrréteggé válásának, másrészt egy új, a feudális társadalom keretén kívül álló, sajátszerűen szellemi alkotó és szervező munkára hivatott társadalomréteg, a polgári értelmiség kialakulásának.

10 E két kulturális eredmény együttes jelentkezése magyarázza meg egyébként mind az állami, mind a társadalmi felvilágosodott mozgalom létrejöttét is. Ma már kétségtelenül megállapítható, hogy az új polgári értelmiség, közelebbről ennek osztrák-cseh része volt az a tényező, amely a bécsi felvilágosult abszolutizmus egész koncepcióját kialakította, ennek MÁRIA TERÉZIÁT, illetve II. JózsEFet megnyerte, végül az udvari arisztokrácia asszisztenciájával az állami és társadalmi élet racionalizálását monarchia-szerte keresztülvitte.

n Másfelől ugyancsak határozottan leszegezhető, hogy az új magyar értelmiség volt az a tényező, amely a Habsburg-abszolutizmus programjába bele nem illő, sőt azzal ellenkező racionális nemzetszervezést kezdeményezte és széles körű mozgalommá fejlesztette.

12 2. Új nemzeti tudományosság születése Ezzel a jellegzetes társadalmi kibontakozással természetesen együtt kellett járnia a szellemi élet erőteljes átalakulásának. Megfigyelhető, hogy 1750 után az uralkodó osztály, amely idáig az iskolai oktatás során a latin nyelven és irodalmon kívül legfeljebb az ún. arisztotelészi filozófia idejét múlt tanításaiból szerezhetett elvont ,,tudós" ismereteket, de sem a világról, sem saját hazájáról nem nyert komoly konkrét információkat — most egyszerre heves érdeklődést kezdett tanúsítani a hon- és nemzetismeret iránt. Szellemileg is birtokba kívánta venni Magyarországot. Ugyanekkor — érthető módon — jelentkezett a vallásos rajongás háttérbe szorulása, elernyedése, a felekezeti ellenségeskedés fokozatos megszűnése is. Lassanként mind katolikus, mind protestáns oldalon elcsendesültek a teológiai, 9. A felvilágosodásnak kitűnő értelmezését adja HAJNAL István: Az újkor története. Bp. 1936. A francia felvilágosodás és A felvilágosult abszolutizmus c. fejezetekben: 521 — 542. 1., ül. 542 — 562.1. — A hazai és dunatáji felvilágosodás kibontakozásához sok új információval és véleménnyel szolgál a MTA Irodalomtudományi Intézetének tanulmánykötete: Irodalom és felvilágosodás. Szerk.: SZATJDER József— TARNAI Andor. Bp., 1974. 10. Erre nézve 1. HAJNAL István: Az osztálytársadalom. — MM V. k. különösen 170-175. 1. 11. HOCK, Carl Freiherr von —BIEDERMANN, Ignaz: Der österreichische Staatsrath. Wien, 1879. 7 — 12. 1. — Az Államtanács ,,bárói"-nak polgári származására nézve 1. WURZBACH, Constant von

: Biografisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich I-LX. Teil. Wien, 1856-1891. megfelelő köteteit. 12. E véleményemet már korábban is kifejtettem. BERLÁSZ, i. h. 71 — 74. 1. * 104