AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Csapodiné Gárdonyi Klára: Újabb adalékok a Képes Krónika történetéhez

ALEXANDRIAI KATALIN ábrázolása és I. LAJOS leányának születése, ill, neve között más, reálisabb összefüggést kell keresnünk. Minthogy SZENT KATALIN tisztelete a 14. században rendkívül elterjedt volt, kézenfekvőnek látszik, hogy a hosszú éveken át gyermektelen királyi pár fogadalomból nevezte elsőszülöttjét Katalinnak. Ez még nem zárja ki azt, hogy esetleg az eljegyzési tárgyalásokkal kapcsolatban elküldték a Krónikát Franciaországba, de a magunk részéről ezt több okból nem tartjuk valószínűnek. Ellene mond ennek elsősorban a lengyel címer hiánya, másrészt az, hogy a kódex szövege befejezetlen, illetve azt a befejezetlenül végződő szöveget tartalmazza, amely más kódexekből is ismeretes. Ugyanígy a „quatenus" szóval végződik az említett 15. századi másolat is, amelynek idézett bejegyzésével kapcsolatban három kérdés vár megoldásra: az első, hogy milyen alkalomból került a Krónika Eranciaországba, a másik, hogy melyik francia király mikor és miért küldte el, és melyik „despotá"-nak, a harmadik pedig az, hogy ez az 1462-ben készült másolat valóban arról a példányról készült-e, amelyet ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őriz. A felvetett kérdéseket egyenként sorra vesszük. A kódex Eranciaországba kerülésére annak keletkezése, ül. I. LAJOS uralkodása és az 1462. év között eltelt időben több más alkalom is adódhatott, mint Katalin eljegyzése, mégpedig nem is egyszer házassági tervekkel kapcsolatban, így a LAJOS király halála utáni időben Erzsébet özvegy királyné diplomáciai tárgyalásokat folytatott VI. KÁBOLY francia királlyal, leányának, Mária királynőnek egy francia herceggel történő házassága ügyében. A francia király 1384. márc. 7-én kinevezte GARAI Miklós nádort a francia királyi tanács tagjává, a méltóság minden jogával és jövedelmével, ami egyet jelentett a magyar házassági ajánlat elfogadásával. 1385-ben a magyar követség már el is indult Franciaországba, amikor a kiszemelt vőlegény, ORLEANS-Í LAJOS hirtelen meghalt.

9 Ugyancsak füstbe ment egy másik házassági terv, amely VII. KÁROLY leányával és V. LÁszLÓval állt kapcsolatban: ULRIK passaui püspök már el is utazott Párizsba a menyasszonyért, amikor V. LÁSZLÓ közvetlenül az esküvő előtt meghalt.

10 Ennél az utóbbi alkalomnál korábbi és nem házassággal egybekötött volt LUXEMBURGI ZsiGMONDnak a konstanci zsinattal kapcsolatos külföldi útja, melynek során Párizst is útba ejthette.

11 Elképzelhető, hogy magával vitte a díszes kódexet. I. ULÁSZLÓ halála (1444) után Jó FÜLÖP burgundi fedelem fia is szóba került, mint magyar királyjelölt, azonban a herceg fiatal kora miatt (mindössze 11 éves volt) ez a terv nem valósult meg.

12 A Krónika kiküldésére azonban alkalmat adhatott. A felsorolt magyar—francia kapcsolatokkal csupán azt kívántuk illusztrálni, hogy a történelem folyamán bőven lehetett ok és alkalom arra, hogy a magyarok krónikája Franciaországba kerüljön. 9. A magyar nemzet története. III. k. (írták: PÓR Antal és SCHÖNHERR Gyula.) Bp. 1895. 361-362. 1. 10. Uo. 317. 1.; HÓMAN B.—SZEKFÜ Gy.: Magyar történet. Bp. é. n. III. k. 154— 163. 1. 11. A magyar nemzet története, i. m. III. k. 427. 1. 12. Uo. IV. k. 68. 1. 185