AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Csapodiné Gárdonyi Klára: Újabb adalékok a Képes Krónika történetéhez

Jóval problematikusabb a második kérdés, hogy hogyan és miért került vissza Magyarországra a krónika. A kódexben sem a franciaországi tartózkodásnak, sem valamely despota tulajdonosságának egyáltalában semíni nyoma nincsen, így itt is csupán találgatásokra vagyunk utalva. Valószínűnek kell tartanunk — bár erre semmilyen adat vagy utalás nincs —, hogy a Franciaországból való visszaküldés időpontja nem lehet távoli a másolat 1462-es évszámától. Korábban is valószínűleg ebből a meggondolásból azonosították a „despota" személyét BRANKOVICS Györggyel, aki 1456-ban halt meg. De nemcsak BRANKOVICS György volt despota, hanem még sokan mások, így elsősorban BRANKOVICS fiai, Lázár és István.

13 Nem tudjuk szűkebbre vonni ezt a kört még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy az a Szovát község, amelynek plébánosa számára a másolat készült, a BRANKOVics-család magyarországi birtokainak közelében feküdt. BRANKOVICS és VII. KÁROLY (1422—1461) esetleges kapcsolatairól semmit sem sikerült kinyomoznunk, ellenben tudunk HUNYADI János és V. LÁSZLÓ — eredménytelen — levélváltásáról a francia királlyal, a török elleni segítség ügyében.

14 így tehát egyelőre rejtély marad, hogy melyik francia király, melyik despotának és milyen alkalomból küldte el ajándékba a Krónikát. Rejtély marad akkor is, ha feltételezzük — és ez a harmadik említett probléma —, hogy az 1462ben készült másolat nem a Képes Krónikáról, hanem egy hasonló másik kódexről készült. Ismeretes, hogy az a szöveg, amelyet a Képes Krónika is őriz, több másolatban is fennmaradt.

15 Minthogy a középkori írásos magyarországi emlékeknek csak kis töredéke maradt fönn, egyáltalában nem lehetetlen, hogy volt ennek a krónikaszövegnek még több más — esetleg díszesen illuminált — példánya is.

16 Futó bepillantásra is vannak ugyanis kisebb-nagyobb eltérések a Képes Krónika és az 1462-ben készült másolat szövege között: elírások, szórendcserék, kihagyások. Legnyomósabban esik a latba, hogy a 15. századi másolat szövege jobbnak látszik a Képes Krónikáénál. Ennek a kérdésnek a megoldására azonban csak a középkori latin filológiában jártas szakember vállalkozhat. Ha hitelesen meg lehetne állapítani, hogy az 1462-es másolat nem a Képes Krónika szövege alapján készült, akkor föl kell tételeznünk, hogy volt egy másik, jelenleg ismeretlen díszes példány is. Ez egyúttal végleges cáfolata lenne annak a feltételezésnek, hogy a Krónika valaha is megjárta volna Franciaországot és ebben az esetben azt kezdettől fogva a mindenkori királyi könyvtárban őrizhették, ott volt tehát MÁTYÁS budai palotájában is. Bécsbe kerülésének útja később ugyanaz lehetett, mint azoké a korvináké, amelyek már szerepelnek a bécsi udvari könyvtár legkorábbi fennmaradt katalógusában. A Képes Krónika történetét illetően vallatóra foghatjuk a kódexben található lapszéli bejegyzéseket is. Eddig csupán a török betűkkel, de magyar nyelven írt 13. Vö.: THAIXÓCZY L.: Die Pseudo-Brankovicse. = Ungarische Revue. 1889. 594— 618. 1.; PESTY F.: Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Magyarországon és a rácz despota cím. Bp. 1877. 14. Vö: KATONA I.: História eritica regum Hungáriáé stirpis mixtae. Tom. VI. ord. XIII. pars II. (1448-1458.) Pestini, 1790. p. 445-446. 15. Vö. DOMANOVSZKY S.: Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. Scriptores rerum Hungaricarum. Budapestini, 1937. Vol. I. pp. 231 — 237. 16. A Képes Krónika szövegének forrásaira és fennmaradt példányaira nézve 1. HERVAY F.: Quellen und Gliederung des Textes. E tanulmány 2. sz. jegyzetében idézett német kiadás 70—75. lapjain. 186