AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Ecsedy Judit: Forrásvizsgálat és szakirodalmi ellátottság

Forrásvizsgálat és szakirodalmi ellátottság ECSEDY JUDIT A Magyarországon megjelenő nyelv- és irodalomtudományi szakfolyóiratok közleményeiben felhasznált külföldi folyóirat-irodalom elemzésénél a hivatkozások gyakoriságának mérése látszott a legalkalmasabb vizsgálódási módszernek. A hivatkozások gyakorisága alapján ugyanis lehetőség nyílt annak feltárására, hogy melyek azok a külföldi periodikumok, amelyekben a kutatók számára elsődlegesen fontos információk megtalálhatók. Ezután került sor annak felmérésére, hogy e prominens folyóiratok milyen mértékben találhatók meg a hazai könyvtárak állományában. E vizsgálódási módszer, éppen mérhetősége miatt, lehetővé teszi, hogy a folyóirat-irodalomnak bizonyos jellegzetességeit számszerűen is kimutassuk. Ilyenek pl. a folyóiratok avulása, az idézetek megoszlása folyóiratonként, az egyes országokból származó periodikumok kommunikációs összefüggései stb. A mérés alapjául szolgáló idézetek kiválasztásának követelménye egyrészt, hogy meghatározott időszakot fogjon át, és ezáltal az időtényező pontosan mérhető legyen, másrészt, hogy az egyes folyóiratokból származó cikkeket egyenlő arányban vegyük fel. A feldolgozásra szánt folyóiratok kiválasztása különös megfontolást kíván, minthogy ezek jellege döntő befolyással lesz a vizsgálat végeredményére. Az elemzésre kerülő folyóiratok köre jelen esetben: a hazánkban megjelenő nyelv- és irodalomtudományi folyóiratok és évkönyvek; az általános irodalmi tájékoztatást nyújtó folyóiratok közül pedig azok, amelyek pontos bibliográfiai hivatkozást tartalmaznak. (Jegyzéküket lásd a Függelékben.) Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy ez a vizsgálat speciális sajátosságokkal rendelkezik, amennyiben többszörösen leszűkített; először azért, mivel a vizsgált folyóiratok tetemes része túlnyomórészt magyar vagy magyar vonatkozású közleményeket tartalmaz; másodszor, mivel kirekesztettem vizsgálódásaim köréből a hazai kiadványokban megjelent cikkekre való hivatkozásokat. Az alábbiakban részletezésre kerülő elemzés 5 évre terjedt ki: az említett periodikumok 1960—1964-es évfolyamainak közleményeiből származik az összegyűjtött anyag. Ehhez 30 folyóirat 540 olyan tanulmányát kellett átnézni, amely külföldi folyóiratokra vonatkozó hivatkozást tartalmazott. Az 540 regisztrálásra kerülő magyar cikkben összesen 1936 külföldi folyóirat-hivatkozás fordult elő. Ez az 1936 hivatkozás 686 különböző külföldi folyóiratcímre vonatkozott, egyesekre többször is hivatkoztak. Az összegyűjtött anyag elemzése érdekében több szempontból is fel kellett dolgozni a vizsgálódás alapjául szolgáló mintát: nyelv-, 329