AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Miklóssy János: Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849—1859)

szajkó, fényes nappal abban sétálgat, és azt hiszi, amit az egyszeri farkas, aki báránybőrbe öltözött, hogy nem ismernek reá, s így aztán neki lesz keresete." 105 ) Öntömjénezését — amelyet a kortársak viszolygással elegy derültséggel szemlél­tek — TÓTH Kálmán is szóváteszi ZÖLD ÖRDÖG álnéven írt Kék leveleihen: „ha­nem ennek [a Napkeletnek] mégis van egy hibája, ti. nagy szerénysége. Pedig egy szerkesztőnek senkisem veheti rossznéven ha lapjában néha magáról is beszél. Meglássa akárki, hogy a Napkeletet előbb utóbb e nagv szerénysége fogja meg­buktatni". 106 ). A Napkelet keresettsége pünkösdi királyságnak bizonyult. Fő verstermelői, az epigon-költők, a korhelylíra dalnokai irodalmi életünk perifériáira szorulnak, részben annak a következetes, magas szintű, elvi kritikának következményeként, amelyet legjobbjaink, ARANY-nyal, GYULAival, ERDÉLYI Jánossal élükön foly­tattak ellenük. Politikai-közéleti hangoltságúvá teszi ambíciójukat másrészt az ötvenes-hatvanas évek fordulójának megélénkülő belpolitikai élete. Odahagyják hát a számukra olyan szűkmarkú Parnasszust. Tavaszi hóként tünedezik el a Napkeletre figyelők tábora is. Az 1859-es francia—olasz—osztrák háború, a Protestáns Pátens, az Októberi Diploma, a megyei törvényhatósági választások és az 1861-ben összeülő országgyűlés nagyobb érdekkel bíró témák a hétszilvafás portákon is, mint VAHOT és LISZNYAI „műutazásai" vagy az „új Petőfi" várása. VAHOT a bukás elébe vágva, 1860-ban Budapesti Képes Újság címen a kortárs német és magyar megfelelők mintájára, olyan politikai jellegű orgánumot hoz létre, amelyben a képé lesz a vezetőszerep, a szöveggel szemben — kevés sikerrel. 1862-ben — mint a Sürgöny hírül adja — „több barátai felszólítására újra meg­indítja a ,Napkelet'-et, s vállalatát ezúttal Vízkelety Béla jeles festészünkkel szövetkezve — folytatja. 107 Elillant előfizetőit ez sem téríti vissza, és 1862. szept. 28-án örökre megszűnik. 2. IRODALMI-KRITIKAI-ESZTÉTIKAI TARTALMÚ ORGÁNUMOK Ha az évtized elején rendre kudarcot vallanak is a színvonalas irodalmi folyóirat létrehozására irányuló kísérletek, a napirendről nem kerülnek le többé. A nemzeti műveltségünk ügyét szívükön viselők, valamennyien egyetértenek abban, hogy szükség van egy olyan orgánum megteremtésére, amely irodalmun­kat kivívott rangjához méltó szinten képviseli az olvasóközönség, a világirodalom előtt, és működésével egyszersmind követendő példát is ad tévutakon bukdácsoló laptársainak. A szándékok tetté érésében CSENGERY Antalé az elsőrangú érdem. PAKE lapindítási kísérleteinek ő a sugalmazója, egyik irányító szelleme a már működésbe jött orgánumnak is. Fáradhatatlan toborzója a rokon nézetek kép­viselőinek. Az 1853-as esztendő különösen kedvező az értékek koncentrációjára. KE­MÉNY, az önkény nyomása következtében átmenetileg felhagyva a röpiratai és a hírlapi cikkei megírására ösztönző politikai ambícióival, energiáit az irodalom 105. A feltámadt peleskei nótárius levelei. = Napkelet. 1857. júl. 5., 26. sz. 106. Hölgyfutár. 1858. máj. 17., 111. sz. 107. 1861. dec. 11., 284. sz. Napi Újdonságok. 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom