AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Miklóssy János: Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849—1859)

JÓKAI elbeszéléseit, HEINE-, DICKENS-, BOCCACCIO-, MÜSSET-, ANDERSEN-fordítások csatlakoznak az eredeti művekhez. Illusztris cikk-, illetve tanulmányírói névsora is: KEMÉNY Zsigmond, KAZINCZY Gábor, GSENGERY Antal, BÉRCZY Károly, BRASSAI Sámuel, MÁTRAY Gábor, MENTOVICH Ferenc, ERDÉLYI János, REPICZKY János, SZVORÉNYI József. KEMÉNY ARANY Toldijáról, ERDÉLYI János PETŐEITŐI, CSENGERY HoMÉROSzról és az amerikai szépirodalomról, CSÁSZÁR ToMPÁról és MARKÓ Károlyról, a keleti nyelvek kiváló tudósa, REPICZKY János HAEIZ életéről és költeményeiről, TÉLFY János, a pesti egyetem klasszika-filológia tanára AISZKHÜLOSZ Prometheusáról ír. A természettudományok hazai népszerűsítését élete egyik fő céljának valló MENTOVICH Ferenc több ismeretterjesztő cikke mellett A természettudományok szellemi befolyásáról értekezik. TAKÁTS Sándor nagy sikerű írásaira emlékeztetnek MÁTRAY Gábor kultúrtörténeti tanulmányai (Magyar rabok megváltási módja török fogságból, Pénzszűke honunkban a XVI. században, Vizahalászat hajdan Komárom megyében, Eredeti magyar levelek a XVI. századi magyar polgári életből stb.J. A Nevezetes férfiak életirati vázlata sorozatban BRASSAI Sámuel BEETHOVEN, BÉRCZY Károly Washnigton IRWINQ- művét ismerteti. A napi érdeklődést szem előtt tartva cikk jelenik meg a krími háborúban ismertté lett Alfons Ferdinand ÜAMELiN-ról, az egyesült angol—francia flotta főparancsnokáról, Heinrich HESsről, az osztrák császári és királyi hadsereg tábornokáról. Több munka foglalkozik — a szerkesztő ígéretének megfelelően — a „női nemet legközvetlenebbül érintő" problémákkal is. (ALOIS: Bizalmas levelek a nőnevelésről, A.B.C. A házasságról Hume nyomán és Szinevéri Grácia rendszeres párizsi tudósításai). Állandó rovatai (Könyvismertetés, író- és művészélet, Hírvivő, Divat, Zenészét: lényegében hazai zenei életünk ösztövér krónikája, Pesti Állandó Képtárlat, Párizsi levél, Hulló csillagok: elmés mondások nők számára, humorisztikus témák : adomák, tréfák; Nyaranként: Fürdői levelek. Nevüket természetesen gyakorta váltogatták, jellegüket, színvonalukat annál kevésbé) — az irodalmi divatlapok immár több évtizedes gyakorlatához igazodnak. Könyvismertetés rovata megreked az általánosságok szintjén, színházi tudósításai sem tekinthetők laptölteléknél egyébnek, a mesteremberek unott rutinjával készülnek. A Hírvivő pedig a „honderűi hízelgés" hagyományait éleszti újjá. A kötelező protokollt sose téveszti szem elől: a tudósokról, művészekről, irodalmi és művészeti eseményekről szóló tudósításai mindenkor csak a császári ház tagjai, a főhercegek, hercegek, grófok viselt dolgai, estélyei, lóversenyei, agarászatai után következnek, s ez a tény aligha emelte a lap amúgy sem égig szökő népszerűségét. Színvonalát tekintve 1853—54-ben legjobb a Divatcsarnok, s ebben a viszonyok kedvező alakulásáé a legfőbb érdem (bár a szerkesztésnek a későbbinél lényegesen igényesebb és körültekintőbb voltát sem lehet elhallgatni). A Szépirodalmi Lapok még 1853 júliusában kidől a versenyből, a Délibáb pedig FESTETICS „jóvoltából" mind többet veszt előfizetőiből, pályafutásai gyakori mélypontjai egyikében vesztegel a Hölgyfutár is. A Szépirodalmi Lapok munkatársai jó része — jobb híján — a Divatcsarnokhoz csatlakozik, de csak a Vasárnapi Újság indulásáig (1854. márc. 5.), attól fogva FRIEBEISZ mind többször kénytelen fordítások után nézni vagy a hazai mezőny középszerűségeivel beérni. A lejtőn lefelé indult lapon a szerkesztő változások sem segítenek. 269