AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk bontakozása a 16—17. században

Könyvtári kultúránk bontakozása a 16—17, században BERLÁSZ JENŐ A könyvtári kultúra a társadalom könyvműveltségének tükre. Hogy valamely országban bizonyos időszakban milyen jellegű könyvtárak állnak fenn, mennyi a különböző rendeltetésű könyvtárak Száma, továbbá, hogy a könyvtári állományok összetételükben és mennyiségükben mennyire felelnek meg a korszerűség követelményeinek, az mindenesetre az illető társadalom könyvolvasó, illetőleg könyvet használó, könyvvel élő rétegeinek szükségleteitől, fejlettségétől függ. A könyvkultúra ugyanis, mint modern értelmű társadalmi jelenség, nem csupán olvasási kultúrát jelent, azaz könyvolvasó képességét és készséget, hanem jóval többet: a könyvnek életviteli eszközként váló, egyre fokozódó mértékét, mindinkább állandósuló használatát. E szerint tulajdonképpen az a társadalom él könyvkultúrában, amelynek léte többé vagy kevésbé a könyvre támaszkodik; amely a közösségi élet fenntartásához és folytatásához szükséges eszméit, ismereteit és az ismeretek alkalmazásának módjait mindinkább könyvekből sajátítja el; amely a maga megfigyeléseit, tapasztalatait és gondolatait ismét könyvekbe törekszik rögzíteni, könyvek segítségével igyekszik átszármaztatni a következő nemzedékekre, Ilyen értelemben az európai könyvkultúra igen fiatal: kezdete csupán a nyomtatott könyv megjelenésének idejére tehető. A kéziratos könyvek, a kódexek használatának hosszú korszaka tulajdonképpen csak a könyvkultúra előkészítő idejének tekinthető. A kézzel írt könyv ugyanis csekély példányszáma miatt nem terjedhetett a társadalomban s ezért a benne rögzített tartalmak legfeljebb csak közvetve, szóbeli tolmácsolásban — lassan ós bizonytalanul — válhattak kiterjedt rétegek közkincsévé. így még esetleges szélesebb körű olvasási készültség esetén sem keletkezhetett bárhol is könyvkultúra: a társadalom természetes úton, élőszó segítségével biztosította felhalmozott ismereteinek és tapasztalatainak átszármaztatását, élettevékenységének folyamatosságát. A könyvkultúra, az európai társadalomfejlődésnek ez a nagyszerű teljesítménye hatodfél évszázad óta állandó kibontakozásban van; még napjainkban sem tekinthető pályája tetőfokán állónak.

1 1. Az írásbeliségnek, illetőleg a nyomtatott könyvnek a társadalomfejlődésben játszott szerepére nézve magisztrális útmutatásokkal szolgálnak HAJNAL István és THIENEMANTNT Tivadar munkái. Az előbbinek gazdag oevrejéből főképpen a következő tanulmányokat használtam: írásbeliség, intellektuális réteg és európai fejlődés. = Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. 203