AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk bontakozása a 16—17. században

Ebben az értelemben kíséreljük meg alább — egy későbbi részletes feldol­gozás alapvetéseként — a könyvgyűjtésnek mint társadalmi jelenségnek és a könyvtárnak mint társadalmi tényezőnek magyar földön való megjelenését és első terjedését felvázolni, nyomon követve könyvműveltségünk újkor eleji viszon­tagságos kibontakozását. * Az a kétszáz esztendő, amely idő alatt a könyvnyomtatás elterjedt Európá­ban, Magyarországra nézve köztudomásúlag katasztrofális politikai hanyatlás­nak, a török inváziónak kora volt. Éppen akkor, a 16. század közepén, amikor a reformáció kontinentális méretű társadalmi-kulturális mozgalmának sodrában hozzánk is utat talált, határaink között is életre kelt a nyomtatott könyv, meg­nyitva előttünk a könyvműveltség irányába való fejlődés távlatait, akkor lépett fel a szellemi életünket és civilizációnkat egyaránt veszélyeztető félbarbár ázsiai nagyhatalom. Tudjuk, hogy öt nemzedék életét kitöltő kétségbeesett hon védelmi­harcunk sem volt képes ezt a veszélyt teljesen elhárítani; hazánknak mintegy harmadrésze török impérium alá került s osztozott a balkáni népek szomorú sorsában: hosszú időre kikapcsolódott Európa szellemi áramköréből. így az újkor nagy művelődéstörténeti forradalmának, a könyvkultúra tér­foglalásának csak az ország nyugati és északi peremvidéke, illetőleg politikailag különvált keleti területe, Erdély lehetett osztályrészese. De a könyvkultúra irá­nyában megindult fejlődésünk tudvalevőleg ezeken a területeken sem ment végbe zavartalanul. Amint Nyugaton, nálunk is a reformációnak és ellenrefor­mációnak polgárháborúvá fajult küzdelme kísérte végig. E történelmi helyzethez képest tehát az országnak két élesen elkülönült­kulturális szférájában a művelődési viszonyok átalakulását külön-külön kell szemügyre vennünk. 1. KÓDEX-KÖNYVTÁRAINK PUSZTULÁSA A török hódoltságon, azon a nagy háromszög alakú területen, amelynek északi csúcsa Losonc környékén, a délnyugati — Horvát—Szlavónországot nem tekintve — Nagykanizsánál, a délkeleti pedig Orsovánal volt, a 16. század végéig nemcsak a középkor folyamán felsarjadt egyházi kéziratos műveltség öröksége enyészett el, hanem lehetetlenné vált az új idők nagyszerű kulturális tényezőjé­nek, a nyomtatott könyvnek meggyökeresedése is. Óriási veszteség érte ezzel az országot, hiszen a hazai kultúrának a honfoglalás óta valóságos bölcsője volt ez a terület. Itt alakultak ki az európai műveltség eredményeit és módszereit hozzánk átplántáló római egyház első főpapi és szerzetesi központjai. 2 Az anya­országban 1526 előtt fennállt 10 egyházmegyei (2 érseki és 8 püspöki) székhely Bp. 1933. 183 — 214. 1. Kézművesség, Írásbeliség és európai fejlődés. (Kéziratban.), valamint Az európai város kialakulása. = Városi Szemle. 1941. 801 — 841. 1. THIENBMANN részéről pedig közismert, el nem évülő nagy munkája, az Irodalom­történeti alapfogalmak. 2. kiad. Pécs, 1931. volt kalauzom. 2. HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Bp. 1931. MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom