AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Csapodiné Gárdonyi Klára: Újabb adalékok a Képes Krónika történetéhez

szövegek megfejtését végezte el ZSINKA Ferenc.

17 Az összes utólagos bejegyzéseket a facsimile kiadás közölte először betűhű pontossággal. Ezúttal ezek közül most csak néhány 15. századi notularis írással írt bejegyzéssel szeretnénk foglalkozni, melyek azonos kéztől származónak tekinthetők.

18 E bejegyzések írásképe, jellege (sok rövidítéssel) és tartalma egyaránt fölvetik annak nagy valószínűségét, hogy azokat senki más, mint VITÉZ János nem írhatta a kódexbe. E lapszéli szöveges bejegyzések közül kettő a magyaroknak a „hit"-től való eltávolodására vonatkozik. VITÉZ János levelei is tele vannak hasonló vonatkozású aggodalmas megnyilatkozásokkal: őt, mint az ország sorsáért felelős főembert erősen foglalkoztatta az a kérdés, hogy a török veszedelem fokozódása idején a hittől való elpártolás, a belső széthúzás egyet jelenthetett az ország romlásával.

19 Ha feltételezésünk helyes és valóban VITÉZ János kísérte megjegyzésekkel és nóta jelekkel a Képes Krónika szövegét, akkor sem kerülünk közelebb az előbb felvetett problémák megoldásához, illetve ahhoz, hogy volt-e több más és ránk nem maradt példánya a szövegnek. Nagyban növelik azonban annak már amúgy is feltételezett valószínűségét, hogy a Krónika MÁTYÁS uralkodása idején a budai könyvtár állományába tartozhatott.

20 VITÉZ Jánosnak módjában állhatott olvasás közben megjegyzéseket fűzni a szöveghez, hiszen nem egy olyan korvina ismeretes, amelyet VITÉZ emendált.

21 Sőt, a király könyveibe más, mint ő, nem is igen írhatott volna megjegyzéseket. Ismerhette VITÉZ már koráb17. ZSINKA F.: A Bécsi Képes Krónika török bejegyzései. = Magyar Könyvszemle. 1923. 248-250. 1. 18. Ezek a bejegyzések a Clmae 404. köv. lapjain találhatók: f.5-: ,,h[unni] bellum fecerunt in [ ?]" f.28': „[hujngari recesserunt a fide catholica" f.34': ,,[h]ungari petebant a fide récédére" E három hosszabb bejegyzésen kívül (melyek közül az első igen elmosódott, a lapszéleknek a legutóbbi bekötéskor történt körülvágása miatt pedig mind a három megcsonkult) még több helyen „nóta" és egyéb jelek származhatnak azonos kéztől. 19. Magyar humanisták levelei. Közreadja V. KOVÁCS S. Budapest, 1971. 70 — 71., 73., 83., 86. 1. és passim. Csupán egy jellemző részletet idézünk: „Kívülről a hitetlenek, határainkon belül meg a cseh husziták acsarkodnak ránk s mardosnak belénk — és ami még ezeknél is borzasztóbb: egy harmadik csapástól is kell tartanunk: benső széthúzás társul a külsőkhöz s ha egyszer kipattan, végleg elborítanak bennünket a sorscsapások" (i. m. 142. 1., VITÉZ János levele [1449. okt. 20.] HUNYADI János megbízásából V. MIKLÓS pápához. Fordította: BOROKKAI I.) 20. A Képes Krónikát kétes korvinának tartja OSAPODI Cs.: The öorvinian Library, history and stock. Bp. 1973. 406 — 407. 1. 746. sz. — Bizonyos, hogy a MÁTYÁScímer hiánya nem mond ellent annak, hogy a Krónikát a Corvina-könyvtárban őrizték. Igaz, hogy több korvinában idegen címert festettek át MÁTYÁsóval, de a Krónikában MÁTYÁS elődjének magyar királyi címere van. Nem tudjuk, milyen lehetett a Krónika korábbi kötése (a jelenlegi a 16. századból való) ós hogy esetleg ezen nem volt-e nyoma MÁTYÁS tulaj donosságának, mint ahogyan ez a helyzet például az Erlangeni Bibliánál. 21. E tanulmány szerzője kétségtelennek tartja — a korábbi nézetek egy részével ellentétben —, hogy VITÉZ János „hivatalból" emendálta, javította a budai királyi könyvtár kódexeinek szövegét. Ebből az is következik, hogy nem minden VITÉZ által emendált MÁTYÁS-címeres kódex tekinthető úgy, mint amit a király az esztergomi könyvtárból VITÉZ halála után elkobzott. Erre vonatkozóan 1. szerző tanulmányát: Die Bibliothek des Erzbischofs Johannes Vitéz. = Gutenberg Jahrbuch. 1973. 441-447. 1. 187