AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - V. Windisch Éva: Fondok az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában

nak e fő szakokon belül, a második és további mélységű tagolásnál kell érvényesülniük. Országos érvényű szakrendet alkalmaznak a hagyatékok feldolgozói pl. Csehszlovákiában, a Német Szövetségi Köztársaságban, a Szovjetunióban. A Német Szövetségi Köztársaságban a hagyaték fő kategóriái: 1. személyi iratok, 2. levelek, 3. iratok különféle ügyekről, 4. művek, személyes feljegyzések kéziratai, 5. előadások kéziratai, tanulmányi jegyzetek.

22 A Csehszlovákia egész területén kötelező szakrend: 1. személyi és családi dokumentumok, 2. levelezés, 3. kéziratos művek (saját művek és a hagyatékban levő idegen kéziratok egyaránt), 4. feljegyzések, kivonatok, 5. kisnyomtatványok, különnyomatok, kivágatok, 6. a családtagok irományai.

23 A szovjet intézmények sémája a művekkel kezdi a rendezést, ezt követi az önéletrajzi anyag, majd a levelezés; következnek az életrajzi anyag, az irodalmi és művészeti tevékenység dokumentumai, az egyéb irányú tevékenység dokumentumai, az anyagi ügyekre vonatkozó iratanyag, végül a fondképző által gyűjtött anyagok.

24 A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának szakrendje tudósok és írók vonatkozásában eltérő. Az írói hagyatékok rendezésének vázlata: 1. művek (műfaj szerinti csoportosításban), 2. életrajzi anyag, a működésre vonatkozó anyag, 3. levelezés, 4. képek, 5. idegen művek, 6. a hagyatékra vonatkozó iratok. A tudóshagyatékok szakrendje 10 tagból áll: 1. személyi iratok, 2. működéssel kapcsolatos iratok, 3. saját levelek, 4. levelek a fondképzőhöz, 5. művek kéziratai, 6. a művekkel kapcsolatos iratok, 7. töredékes művek, 8. anyaggyűjtések, 9. vegyes anyag és a családtagok iratai, 10. a hagyatékra vonatkozó iratok. Kevesebb főszakkal dolgozik az a csoportosítás, melyet az ötvenes években a Dunamelléki Ref. Egyházkerület Ráday Levéltárában alkalmaztak: 1. személyes iratok (egyéni és családi dokumentumok), 2. hivatali (hivatásbeli, egyesületi, közéleti) működéssel kapcsolatos iratok, 3. levelezés, 4. irodalmi és tudományos kéziratok, 5. vegyes anyag, 6. a fondképző halálára, temetésére vonatkozó anyag.

25 Az elmondottakból kitűnik, hogy az alkalmazott szakcsoportok a különféle országokban, ill. intézményeknél a dolog természetéből következően nagyjából azonosak, csak sorrendjük és a főcsoportok száma változó (ennek megfelelően egyes intézményeknél alcsoportként jelenik meg olyan anyag, amit más intézmény főcsoportként kezel). Egy további, s leginkább az utolsónak ismertetett 22. HARNACK, Alex v.: Handschriftliche Nachlässe von Politikern und Gelehrten. Bedeutung, Verzeichnung, Verwertung. = Zeitschrift für Bibliothekswesen. 1947. 261 — 271. 1., és HOFFMANN, Wilhelm: Neuere Handschriften und Nachlässe. = Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie. Sonderheft. Zur Katalogisierung mittelalterlicher und neuerer Handschriften. Frankfurt am Main, 1963. 51 — 54. 1. — Ugy látszik, az ismertetett megoldás csak a könyvtárakban érvényes; levéltári részről írott cikk kb. egyidejűleg erősen eltérő tagolást ajánl: művek, levelezés, személyi iratok ós naplók, hivatalos és üzleti iratok. (FLACH, W.: Literaturarchive. = Archivmitteilungen. 1955. 4. füz. 4—10. 1. Idézi CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára id. cikke, 198. lap.) 23. LOUZIL, Jaromír: Spősob spracovávania literárno-archivnyeh pozostalosti v CSSB. (A martini symposionon elhangzott előadás.) 24. A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban. Bp. 1960. 25. BEND A Kálmán—NÉMETH Balázs: Értelmiségi családok levéltárának rendezése. = Levéltári Hiradó. 1956. 4. sz. 54 — 69. 1. — A közlemény több példán-is bemutatja a szakrend alkalmazását. Hasonló ehhez a családi levéltárak rendezésénél az ezeken belül fennmaradt egyes személyi levéltárak rendezésére kialakított rendszer is (BAKÁCS István: A családi levéltárak rendezése. = Levéltári Közlemények. 1955. 5. skk. 11.), bár vannak eltérések: pl. a periratok és számlák — melyek a családi levéltári anyagban bővebben szerepelnek, mint kifejezetten értelmiségi családok levéltáraiban — itt külön szakot kapnak, míg a Benda-féle szakrendben ezek helye a személyi iratok között van. 156