AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - V. Windisch Éva: Fondok az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában

magához vonzotta a 18—19. századi német irodalmi hagyatékok jelentős részét.

10 így alakult ki a német terület legnagyobb irodalmi levéltára, a Goethe—

SchillerArchiv, korszaka vonatkozó forrásanyagának ma is fő gyűjtőhelye. A modern irodalmi és művészeti hagyatékok gyűjtését a Német Demokratikus Köztársaságban a Deutsche Akademie der Künste keretei közt működő, századunk közepén alapított irodalmi levéltár végzi. A logikus elgondolást a gyakorlat módosítja: az NDK területén a két irodalmi levéltár mellett 80-nál több könyvtár, ill. egyéb intézmény őriz irodalmi és tudományos hagyatékokat; e személyi hagyatékok jegyzéke 1959 és 1971 között három füzetben jelent meg.

11 A Német Szövetségi Köztársaságban és Svájcban a hagyatékok gyűjtését és őrzését könyvtárak, levéltárak és egyéb tudományos intézmények egyaránt feladatuknak tekintik. Mindkét területen valamennyi nyilvántartásba vett személyi hagyatékról összesített jegyzékek jelentek meg, amelyek a fondok fő adatait, terjedelmüket, lelőhelyüket közlik. Az NSZK-ban összesen 146 könyvtár, Svájcban 134 könyvtár és levéltár őriz hagyatékokat.

12 Hasonló módon oldotta meg a fondok szétszóródásából a kutatás számára adódó nehézségeket a Szovjetunió. A Szovjetunió az egyetlen állam, ahol a levéltári területen belül önálló irodalmi és művészeti levéltárak létesültek; elsőként 1941-ben a Szovjetunió Központi Állami Irodalmi Levéltára Moszkvában. Ez a levéltár nem kívánja centralizálni a személyi fondok gyűjtését: jelentékeny állományokat őriznek a nagy könyvtárak és múzeumok kézirattárai is, s a személyi levéltárakat gyűjtő szovjet állami intézmények száma meghaladja a kétszázat. Az ezekben őrzött fondok közös jegyzékét 1963-ban együttesen adta ki a Szovjet Levéltári Főigazgatóság, a Lenin Könyvtár és a Szovjet Tudományos Akadémia levéltára.

13 Levéltári túlsúly érvényesül a fondok gyűjtésében Dániában, Norvégiában, Finnországban és Bulgáriában: ezekben az államokban az állami levéltárak specializált szekciói alakultak ki az irodalmi és művészeti hagyatékok őrzésére. Egyes államokban az elmúlt évtizedekben a német típusú irodalmi levéltárhoz hasonló gyűjtőhelyek létesültek, akár úgy, hogy régi intézményeket alakítottak át e célkitűzésnek megfelelően — mint Csehszlovákiában a prágai Cseh írásbeliség Múzeumát (a Strahovban) és a túrócszentmártoni Matica Slovenská-t —, akár 10. A fejlődést ismerteti CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: A kéziratgyűjtemények új típusai. (Levéltár, kézirattár, irodalmi levéltár.) = Magyar Könyvszemle. 1960. 196 — 201. 1. — DILTHEY felhívása (Archive für Literatur) a Deutsche Rundschau 1889. évi évfolyamában jelent meg. 11. Ha az egyetemi intézeteket önállóan számítjuk, a szám jóval meghaladja a százat. A jegyzék: Gelehrten- und Schriftsteller-Nachlässe in den Bibliotheken der Deutschen Demokratischen Republik. 1 — 3. Berlin, 1959—1971. 103, 102, 248 1. 12. Az NSZK-katalógus könyvtári érdekű kötete: Die Nachlässe in den Bibliotheken der Bundesrepublik Deutschland. Zsgest. von Ludwig DENECKE. Boppard am Rhein, 1969. 268 1. (Verzeichnis der schriftlichen Nachlässe in deutschen Archiven und Bibliotheken 2.) — A svájci — német, francia és olasz nyelven megjelent — jegyzék: Repertórium der handschriftlichen Nachlässe in den Bibliotheken und Archiven der Schweiz. Bearb. von Anne-Marie SCHMUTZ-PFISTER. Bern—Bümpliz, 1967. 200 1. (Quellen zur schweizer Geschichte. IV. Abt. Bd. VIII.; 13. A fejlődésről: VOLKOVA, N. B.: AZ irodalmi és művészeti levéltárak. Ism. VASS Előd. = Levéltári Szemle. 1973. 1. sz. 21 — 23. 1. A repertóriumot ismerteti BORSA Iván: Személyi levéltári fondok a Szovjetunió állami gyűjteményeiben. = Levéltári Szemle. 1966. 1. sz. 179 — 184. 1. — A kötet 1963-ban jelent meg. 148