AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

14. Befejezésként egy olyan dokumentumot ismertetünk, amelyet nagyon sokszor idéznek, reprodukálnak különféle tanulmányokban, könyvekben, mivel LISZT magyarságának, hazaszeretetének magyar nyelvű, frappáns kifejezője. Az Ms. mus. 1.210 jelzetű, eredeti kéziratos emléklapról van szó, melyen egy sornyi hangjegyes anyag a Rákóczi-nótának a Magyar Királydalh&n (R. 563.) felhasznált variánsából az első két dallamfrázis. A dallamsort LISZT a következő címfelirattal látta el: Magyar Király-dal. j (Egy régi magyar dallam után.) A tíz ütemnyi kotta alá pedig ezt jegyezte: Mint magyar hazámnak hű fia / Liszt Ferencz.

109 Említettük már, hogy LISZT a Magyar Királydalt a budapesti Operaház megnyitására írta, ahol azonban megakadályozták előadását, éppen a felhasznált témának a kuruc korra utaló, „rebellis" szellemére hivatkozva. E kompozíciójával, melynek sorsát különlegesen szívén viselte, s érdekében — szokásától eltérően — elég kiterjedt levelezést is folytatott,

110 LISZT kezdettől fogva hazafias érzelmeinek kívánt kifejezést adni. Ezért is hívta fel kiadója, TÁBORSZKY figyelmét különös hangsúllyal a magyar szöveg helyes prozódiájának ellenőrzésére.

111 A kis emléklap hasonmására — a LISZT életének utolsó éveiben megjelent magyar kulturális folyóiratokban lapozgatva — a Magyar Salon c. képes havi folyóirat IV. kötetében, az 1886 márciusában megjelent szám 566. lapján bukkantunk rá. Id. ÁBRÁNYI Kornél: Liszt Ferenczről c. írásához közölték illusztrációként, a következő aláírással: „Liszt Eerencz saját kézirata a Magyar Salon számára." A FEKETE József és HEVESI József által alapított Magyar Salon 1884-től 1936-ig jelent meg; társadalmi, irodalmi és kritikai folyóirat volt. Egy-egy évfolyama (kötete) 6 számból állt; az évi két kötet az áprilistól szeptemberig, ill. októbertől márciusig megjelent számokból állt össze. Tartalmilag a Magyar Salon-bsm érdekes módon keveredik az igen értékes és a valóban ,,szalon-ízű" anyag. Az 1886 márciusi számban pl. JÓKAI Mór és KAZÁR Emil novellái képviselik a prózát, KOMÓOSY József és BULLA János versei a költészetet; dr. VÁCZY János: Hírlapirodalom 1848—4Q-ben c. tartalmas tanulmánya jól megfér MARITJS Pál: High life c. összeállításával, mely a felső tízezer farsangi híreit szellőzteti. A képzőművészeti rovatban BENCZÚR Gyuláról közölnek egy írást, de található még e számban útibeszámoló és szótalány, BERZSENYi-kézirat facsimiléje és orvosi tanácsok, színházi és könyvkritika, egy ismert közéleti személy életrajza stb. Nyilvánvaló a lap szándéka, hogy értékeset nyújtson, de egyben népszerű is legyen. 109. Az emléklap facsimiléje megjelent többek közt KERESZTTXRY Dezső—VÉCSEY Jenő —FALVY Zoltán: A magyar zenetörténet képeskönyve (Bp. 1960, Magvető) c. munkájának 188. l.-ján. 110. Egyedül PRAHÁCS gyűjteményében 10 levél témájaként szerepel a Magyar Királydal: Pr. 550., 553-558., 560-562. sz. - A Br. II. Nr. 349. nyomtatásban is megjelent a korabeli sajtóban. = Pester Lloyd 1884. IX. 27. 111. „Vor Mitte August erhalten Sie die Partitur (Manuscript) Orchester und Gesang. Den ungarischen Text, bitte ich, meinen getreuen Freund, Ábrányi nach seinem, Dafürhalten, echt magyarisch einzurichten, — wenn nöthig meine prosodische Schreibart, zu corrigiren." Pr. 553. sz. 125