AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

A szellemes kis sorozattól LISZT valósággal el volt ragadtatva, amint ezt 1879. június 15-én kelt válaszában meg is fogalmazta: „Mélyen tisztelt Uraim! Önök tréfaképpen komoly jelentőségű művet komponáltak. ,Parafrázis'-uktól el vagyok ragadtatva: nincs szellemesebb az Önök huszonnégy variációjánál és tizennégy kis darabjánál. . . — íme, végre a harmónia, ellenpont, ritmus, fúga­stílus tudományának nagyszerű, tömör vezérfonala, az, amit németül ,Formen­lehre'-nek neveznek. Melegen ajánlom valamennyi európai és amerikai konzerva­tórium zeneszerzéstanárának, hogy a tanítás gyakorlati anyagaként felhasználják az Önök ,Parafrázis'-át. A 2. és 3. variáció első oldalaitól valamennyi igazi gyöngy­szem, a ,komikus fúgá'-ig és a ,menet'-ig, amely nagyszerűen tetőzi be az egész művet. — Köszönöm, Uraim, ezt a kellemes élményt, és ha bármelyikük új művet ír, kérem, értesítsenek róla. Legmélyebb, szeretetteli tiszteletem régóta az Önöké . . ." 104 A négy orosz mester által küldött kotta valószínűleg azonos az OSZK példá­nyával. A különös megjegyzés pedig, melyet LISZT a kotta címlapjára rávezetett, azonnal értelmet nyer mindazok előtt, akik tudják, milyen szenvedélyes whist­játékos volt LISZT kései éveiben. Erre egyébként már utaltunk a VÉGH Jánosnak és nejének ajánlott kottával kapcsolatban. VÉGH egyike lehetett a „4 whistelő"­nek; ezt nemcsak onnan következtetjük, hogy általában részt vett e kártya­társaság összejövetelein, hanem abból is, hogy emlékirataiban említi a Parafrázi­sokéit LiszTtel kapcsolatosan: „Amennyire bosszantotta Lisztet az, ha nagy, vegyes vagy feszes társaságban zongorázásra kérték fel (főleg oly háznál, ahol ebédre, vagy vacsorára volt híva és ahol az étkezés alatt a szomszéd szobában, mintegy mementóképpen zongorahangoló működött!), oly szívesen, felhívás nélkül — ült a hangszeréhez meghitt baráti körben és örömest játszott kétkézre, négy vagy nyolckézre, ahogyan tetszett a háziaknak, sőt arra is vállalkozott, hogy a Borodin, Cui, Liadow és Rimsky-Korsakow-féle remek variációkat (az ismeretes témára . . . melyben a főszerep a basszus játszójának jut, míg a violinban mindvégig a fenti, — két ujjal játszott — motívum ismétlődik) a társaság minden egyes tagjával, még azokkal is, akik teljesen nélkülözték a zenei képességet — előadja. Különben ezt a szerzeményt a legtökéletesebb ellenpontozati tanulmánynak tartotta, melynek, mint tananyagnak egy tanintézetből sem volna szabad hiányoznia. Ily bizalmas, szűk miliőben — mondhatom: csakis ilyenben érezte magát jól az öreg úr és ebben a jó érzésben a meleg kedély, a finom esprit és a sokoldalú, nagy látókörű műveltség mintegy versenyt futottak egymással." 105 104. «Trés honorés Messieurs, Sous forme plaisante vous avez fait une oeuvre de valeur sérieuse. Vos paraphrases' me charment: rien de plus ingénieux que ces 24 Variations et les 16 petites pieces sur le théme favori et oblige . . . Voilä enfin un admirable compendium de la science de Pharmonie, du contrepoint, des rhytmes, du style figure, et de ce qu'en allemand on nomme, ,Formenlehre'! Volontiers je proposerai aux professeurs de composition de tous les conserva­toires d'Europe et d'Amérique de prendre vos Paraphrases pour guide pratique de leur enseignement. Des la premiere page, les Variations II et III sont de véritables bijoux; non moins les autres numéros continűment, jusqu'ä la Fugue grotesque et le cortege qui couronne glorieusement l'ouvrage. Merci de ce regal, Messieurs, et quand Tun de vous publiera quelque nouvelle composition, je le prie de m'en faire part. Ma trés vive, haute et sympathique estimé vous est assuree depuis des années. . .» Br. II. Nr. 248. Magyar fordítása: MILSTEJN: Liszt. I. köt. 414. 1. 105. Muzsika. 1929/1 — 2., 76. 1. — A részlethez fűzött jegyzetben MAJOR Ervin említi a mi példányunkat, mely akkor még a Nemzeti Zenede Könyvtárának 8864. sz. darabja volt. 1934-ben adták át a Nemzeti Múzeum Könyvtárának. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom