AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

amelynek megrendezésével RICHTER új pezsgést vitt a főváros koncertéletébe. „Feltámasztotta az anyagiak és az érdeklődés hiánya miatt átmenetileg szünetelő Filharmonikus hangversenyeket (1871—1875). Nem volt jó operaigazgató, csak nagyszerű karmester. Wagnerra alapozott műsorpolitikája csődött mondott, a színház együttesének művészi színvonalát azonban európai rangra emelte. Hang ver senyéietünkben kifejtett önzetlen, a saját pénzét kockáztató és minden veszélyt vállaló tevékenységével azonban mindmáig hervadhatatlan érdemeket szerzett."

74 RICHTER az említett időszakban (tehát a Nemzeti Színháznál karmesterként eltöltött években) a következő LiszT-műveket vezényelte a Filharmonikus Zenekar hangversenyein:

75 Hunok harca, Loreley, I. Mephisto-keringő, a SCHUBERTindulók LISZT által meghangszerelt sorozatából a 3. sz. Lovas-induló, Mignon, Esz-dúr zongoraverseny, Mazeppa, Aratók kórusa a Prometheusból, s végül a Krisztus. Az ő általa szervezett egyik filharmonikus hangversenyen vezényelte LISZT először saját Szózat és Himnusz zenekari átdolgozását. RICHTER pesti működésének csúcspontja volt az a hangverseny — 1875. III. 10-én —, amelyen LiszTtel és WAGNERral közös estén léphetett a közönség elé.

76 RICHTER karmesteri kvalitásait ismerve, elképzelhetjük, milyen nagyszerű lehetett a Krisztus budapesti bemutatója, melyre 1873. november 9-én du. 5 órakor került sor a Vigadó nagytermében. Kiválóak voltak a szólisták is: NÁDÁYNÉ WIDMÁR Katalin, SAXLEHNER Emma, LÁNG Fülöp, KŐSZEGHY Károly, PAULI Richard. A hangverseny alkalmából ÁBRÁNYI Emil lefordította a mű teljes szövegkönyvét, melyet apja, id. ÁBRÁNYI Kornél, egy LiszT-életrajzzal és műelemzéssel együtt nyomtatásban is megjelentetett.

77 Idézzünk most egy részletet az Athenaeum c. irodalmi és művészeti hetilap kritikájából (a Zenészeti Lapok, mely pedig az ünnepségek előkészítéséből oly derekasan kivette részét, 1873 október végétől 1874 májusáig nem jelent meg, így egyéb, nem elsődlegesen zenei profilú lapokban tallózhattunk csak, amikor a Krisztus-előadás visszhangját kerestük): „Fővárosunk méltóan ülte meg hazánkfia félszázados művészi működése ünnepélyét; Pest, mely a zenevilágban máris kitűnő jó hírnek örvend, megörökíte nevét a műtörténelem lapjain. ... Weimar után Budapest vala az első, mely a Krisztus előadására vállalkozott s föladatát hasonlíthatatlanul fényesebben sikerült megoldania, mint elődjének. ... A hangversenynél fényesb ünnepélyre nem igen lelünk hangversenyeink annálisaiban. A nagy számú közönség . . . néma figyelemmel hallgatá végig a remekművet, holott annak méltóságteljes és komoly hangjai nem behízelgők, mint az olasz és francia könnyebb genre-ok termékei, hanem teljes odaadást ós teljes, megfeszített figyelmet igényelnek a hallgatótól. . . . Az előadásról csak 74. NÉMETH Amadé: Richter János levelei a Budapesti Filharmóniai Társasághoz és budapesti hangversenyei a Filharmonikusok Zenekarával. = Magyar Zene. 1966/6. 618. 1. 75. Az adatok részben NÉMETH Amadé idézett cikkéből származnak, részben LEGÁÜSTY Dezső szíves közlései. 76. A műsor 1. számaként LISZT vezényelte a Strassburgi harangok c. kantátáját; ezután BEETHOVEN Esz-dúr zongoraversenye következett, melynek karmestere RICHTER, szólistája LISZT volt. A második részben WAGNER dirigált részleteket a Walkürből, a Siegfriedből és az Istenek alkonyából. 77. ÁBRÁNYI Kornél, id.: A Krisztus-oratórium szövege és ismertetése. Liszt Ferencz életrajza s félszázados művészi működése. Az 1873-ik évi november 8 — 9-ik és 10-én Pesten tartott jubileumi ünnepély alkalmára irta és szerk. — —. Pest, Rózsavölgyi. 8 OSZK Évkönyve 1973 113