AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

felismerte RICHTER rendkívüli zenei adottságait, és műveinek vezénylését is kezébe helyezte. Münchenben a Mester dalnokok bemutatásakor (1868) még mint karigazgató kap szerepet; Brüsszelben azonban már ő vezényli a Lohengrin nagy sikerű premierjét (1870). Amikor megépült Bayreuthban WAGNER színháza, RICHTER számos nagyszerű előadást produkált az ott egybegyűlt kiváló muzsikusokkal, akik között — éppen RICHTER révén — magyarok is szerepeltek. Hogyan került RICHTER az 1870-es években néhány évre újra hazájába? Idézzük KOCH Lajos Richter János 100. születésnapjára c. írását, mely — sajnos — ma is a legteljesebb összefoglalás a nagy magyar karmester életéről:

71 ,,1869. X. 9-én meghalt Radnótfáy Sámuel, a pesti Nemzeti Színház intendánsa. Rövid időn belül több intendáns váltotta fel egymást: Ráday Gedeon, Révay Simon, Podmaniczky Frigyes, végül Zichy Antal, aki Szigligeti Edét és Erkel Ferencet vette maga mellé, mint a drámai és operai szak munkatársait. A gyakori intendánsváltozással járó zűrzavart használták fel Erkel ellenségei ama hír elterjesztésére, hogy Erkel elvesztette munkakedvét és nyugalomba készül. A hír Wagnerhoz is eljutott, aki sietett Richtert ajánlani a díszes állásba. 1870. III. 31-én ajánlólevelet írt Zichy Antal intendánsnak Richter érdekében. A válasz természetesen kitérő volt, miután Erkel nem szándékozott helyét elhagyni. — Zichy Antal azonban nemsokára lemondott. Utódjává 1870. X. 4-én

72 Orczy Bódog báró személyében képzett muzsikust neveztek ki. Orczy számos reformot akart a Nemzeti Színházban az opera terén végrehajtani s ezért gyakran összekülönbözött Erkellel. Orczy tanácsadója, Langer Viktor zeneszerző, karigazgató lett. Langer már régebben hallott Richterről és azt ajánlotta Orczynak, hogy őt szerződtesse karmesternek. Biztonság kedvéért azonban Lisztet kérte fel véleményadásra. Liszt még Wagnernél megismerkedett Richterrel. Kitűnő információt adott: egyúttal levélben megkérdezte, hajlandó volna-e Pestre jönni. . . . Richter igent mondott. 1871. IX. 1-én szerződtették." íme, LISZT véleménye: „Richter kinevezése nagy nyereséget jelent. Orczy báró helyesen és bölcsen cselekedett, hogy ezáltal megerősítette és elősegítette a zenei haladást. Az, hogy Richter született magyar, s viselkedése tökéletesen korrekt és igénytelen, megkönnyíti számára a feladatot, hogy rendkívüli szorgalmát és jártasságát mint karmester, tökéletesen érvényre juttassa."

73 RICHTER 1875 áprilisáig volt a Nemzeti Színház karmestere. Működése alatt négy WAGNER-opera szerepelt a színház műsorán: a Lohengrin, a Tannhäuser, a Rienzi és a Bolygó hollandi. (Az utóbbi kettőt ő mutatta be, de nem tartották őket oly sokáig műsoron, mint az első kettőt.) Bár a RiCHTER-vezette operaelőadások magas színvonalát mindenki elismerte, kétségtelen, hogy a kiváló karmester működése okot adott a különböző szemléletű magyar muzsikusok számos intrikaj ára és heves összecsapására. RICHTER egyértelműen a wagnerianizmust képviselte; magyar szerzők — LISZT kivételével — ekkoriban még alig szerepeltek repertoárján. Talán még operai tevékenységénél is fontosabb az a számos nagyszerű zenekari hangverseny, 71. Magyar Zenei Szemle. 1943 április. 94—95. 1. 72. Téves adat. ORCzvt 1870. IX. 24-én nevezték ki, és X. 1-től kezdve működött a Nemzeti Színház intendánsaként. (LEGÁNY Dezső szíves közlése.) 73. „Richter's Ernennung bedeutet einen wesentlichen Gewinn. Baron Orczy hat wohl und weislich gethan, dadurch den musikalischen Fortschritt zu befestigen und fördern. Dass Richter ein geborner Ungar ist, und sein Benehmen ein durchaus correktes und anspruchloses, erleichtert ihm die Aufgabe seiner ausserordentlicher Tüchtigkeit und Gewandheit als Dirigent, vollständigste Geltung zu verschaffen." LANGER "Viktorhoz, 1871. VIII. 25-én. Pr. 216. sz. 112