AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

kező: „Hans Richter, j in dankbarer Erinerung seiner meisterhaften / Direction dieses Oratoriums, bei der Fest-Aufführung / in Pest, am Sontag, 9

ten November, 1873 / ergebenst j F. Liszt, j 19

ten Nov: 73, Pest." LISZT Krisztus oratóriuma, ez a hatalmas, három részes mű, melynek maga a szerző is nagy jelentőséget tulajdonított, mostanában — egy kiváló magyar hanglemezfelvétel és a partitúra, ill. zongorakivonat új, modern kiadása révén

69 — az utóbbi évtizedek mellőzése után újra az érdeklődés homlokterébe került. Az oratórium végleges alakjában 1866 őszére készült el; először csak egyes részletei kerültek bemutatásra.

70 1872-ben a SCHUBEKTH cég megjelentette a mű partitúráját, zongorakivonatát, kórus- és zenekari szólamait. 1873. május 29-én a Herder-templomnak is nevezett weimari Stadtkirche-ben végre teljes egészében is elhangzott a Krisztus, a szerző vezényletével. Ezt követte — mintegy fél évvel később — a magyarországi bemutató. Ez a hangverseny annál is nevezetesebb, mivel LISZT művészi pályafutásának fél évszázados jubileuma alkalmából, ünnepi külsőségek között került megrendezésre. (Az ötven évet LISZT első pesti fellépéseitől, 1823 májusától számították.) Az ünnepségekre 1873 novemberében került sor. Két hónappal a rendezvénysorozat időpontja előtt külön bizottság alakult a jubileum lebonyolításának megszervezésére. A Zenészeti Lapok 1873. szept. 14-i száma így számol be a bizottság első üléséről: „A Liszt-jubileumi bizottság megalakulása s ülése September 7-én. ... A nevezett napon tartott értekezleten ... a meghívók és az írói s művészi társaság szűkebb körű képviselői vettek részt, megalakítván egyszersmind a jubileumi bizottságot, melynek elnökéül egyhangúlag Dr. Haynald Lajos kalocsai érsek, és jegyzőjéül id. Ábrányi Kornél választatott. . .. Mindenekelőtt a jubileum zenészeti kérdésére, illetőleg a „Krisztus" oratórium előadására vonatkozó ügyek tárgyaltattak és rendeztettek. A nevezett mű betanítása és vezénylete Richter János karnagyra ruháztatott, ki erre magát készséggel felajánlá. — Az előadáshoz szükségelt mindennemű beszerzések és elrendezésekkel Rózsavölgyi és társa bízatott meg. . . . Az ünnepély dísze érdekében, a hazai és a birodalom kebelében létező zeneegyletek fölkérendők lesznek, hogy magukat képviseltessék, valamint a külföld művészeti notabilitásai s az ünnep lendő bensőbb barátai is meg fognak hívatni az ünnepélyen való megjelenésre. — Az oratóriumban való közreműködésre a nemzeti színház zene- és énekkara, a Lisztegylet, a pesti zenekedvelők egylete, s a budai énekakadémia lettek fölkérve. ... Emlékérmek készítése is határozatba ment. . . . Az ünneplendő, megérkeztekor, a bizottság tagjai és az írói s művészi társaság által fog fogadtatni, az oratórium előadását megelőző este pedig fáklyásmenet fog tiszteletére rendeztetni. — Egy aranyból készült babérkoszorú fog átnyújtatni az ünneplendőnek mint díszemlék, melynek költségei fedezésére aláírási ívek bocsátatnak ki...." RICHTER János (1843—1916), az oratórium karmestere, győri születésű művész volt, egyike a romantika legjelentősebb karmester-egyéniségeinek. Még gyermekkorában Bécsbe került; élete legnagyobb részét külföldön töltötte. 1866 őszén a fiatal zenekari muzsikus és karmester megismerkedett Richard WAGNERral, aki partitúráinak letisztázását bízta rá. WAGNER az együttes munka során 69. A hanglemezt 1970-ben — FORRAI Miklós vezényletével — jelentette meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. A partitúra és a zongorakivonat — DARVAS Gábor gondozásában, HAMBURGER Klára előszavával — 1972-ben került kiadásra (Editio Musica). 70. 6. tétel: 1859. okt. 2., Weimar. — 3. tétel: 1866, Róma. — 1 — 5. és 8. tétel: 1867, Róma. - 1-5. tétel: 1871, Wien. 111