AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

HODOLY Elek még élt, s mint honvéd ezredorvos tevékenykedett. Működése színhelyéről SZINNYEI már nem ad pontosabb felvilágosítást. A név ritkaságát és a katonai orvosi tevékenységet figyelembe véve, valószínűnek tartottuk, hogy a Cantico del Sol bariton szólistája és a SZENNYEI által regisztrált állatorvos azonos személy. Feltevésünket megerősíti a Hadtörténeti Múzeumtól kapott információ,

68 mely szerint a magyar honvédség 58. pozsonyi zászlóaljánál dr. HODOLY Alexius (Elek) I. osztályú ezredorvosként működött 1874. május 1-től, s még 1886-ban is. (További adatok nem állnak rendelkezésre.) Törzsállomása Pozsony volt, s mivel a zászlóalj legmagasabb rangú orvosa lehetett, LISZT „Rittmeister" megjelölése a dedikációban nagyon is indokolt. Bizonyítani nem tudjuk, de nagyon valószínűnek tartjuk, hogy HODOLY Elek és ARKÖVY Józsefné HODOLY Katalin közeli rokonok (esetleg testvérek) voltak. A ritka név azonossága mellett még az a körülmény is emellett szól, hogy HODOLY Elek nem messze attól a vidéktől kezdte meg orvosi működését, ahol HODOLY Katalin született. (Ung és Zemplén megye szomszédosak voltak.) A Fővárosi Lapok 1879-es évfolyamában két olyan társasági hírre is bukkantunk, amelyekben egy bizonyos dr. HODOLY Elekné szerepel. Febr. 9.: „Vidéki farsang. Ungvárott a nőegyleti reunió várakozáson felül sikerült. A mulatságot fesztelenség és jókedv fűszerezte. . . . Jelen voltak: . . . Hodoly Elekné . . ." Febr. 26.: „Varannón e hó 15-dikén . . . zártkörű táncvigalmat tartottak ... az ungvári Lányi Gyula zenéje mellett. Ott voltak: . . . dr. Hodoly Elekné . . ." Ez az adat annyiban kérdőjelezi meg feltételezésünket HODOLY Katalin és a pozsonyi Alexius HODOLY rokonságáról, hogy 1879-ben a doktor állomáshelye már évek óta Pozsony volt. Mégis, ha a SZINNYEI által említett állatorvos és a pozsonyi műkedvelő énekes doktor azonos, akkor ez az adat amellett szól, hogy családi kapcsolatok is fűzték őt az ország keleti vidékéhez, ha felesége a zemplén és ung megyei társaságban még ekkor is több ízben feltűnt. S ha már a hipotézisek világába tévedtünk, kockáztassunk meg még egyet: nem lehetséges-e, hogy LISZT esetleg találkozott ÁRKÖVYék orvosestélyén (1885. febr. 22-én) HODOLY Elekkel? S ezt követőleg dedikálta számára a Cantico del Sol már 1884 folyamán megjelent példányát? (A dedikáció keltezése: „März, 85 — Budapest.") Bármi legyen is tehát az igazság HODOLY Elek és HODOLY Katalin rokonságának kérdésében: a Naphimnusz ajánlással ellátott példánya mindenképpen megérdemli a tanulmányozást, hiszen felhívja figyelmünket arra a pozsonyi bemutatóra, melynek jelentőségével a hazai LiszT-kutatás eddig talán nem volt eléggé tisztában. 8. Arról a hangversenyről, melynek emlékét az Ms. mus. 3.522 jelzetű partitúra: a Krisztus oratórium 1872-ben, a lipcsei SCHUBERTH kiadónál megjelent példánya őrzi, már minden jelentősebb LiszT-biográfia megemlékezik. A RICHTER János karmester tulajdonában volt kotta ajánlása — a kötet előzéklapján — a követ68. RÁKÓCZI Katalin szíves közlése. A név a Magyar Királyi Honvédség, Csendőrség és Méneskar Névkönyveiben szerepel. E jegyzékben az orvosokat és állatorvosokat nem különböztetik meg. no