AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében
az Esztergomi mise forró áhítatát és az impozáns Koronázási misét — Liszt Ferencet, a zeneművészetnek ezt a másik Szent Eerencét, az ősrégi, csodálatos költemény mélyen megragadta, komponálásra ihlette; s a zenét az ő monumentális 19. zsoltárának stílusában alkotta meg." HODOLY szereplését a következőképpen méltatja: „A baritonszólót Dr. Hodoly A. úr énekelte. Szíves készségének, melyet ez a kimondott, erős és valódi zenei természettel megáldott műkedvelő énekes a nehéz feladat iránt tanúsított, kevéssé esett kárára egy kis indiszpozíció, s az utóbbi semmiképp sem csökkentheti a teljes elismerést, melyet Dr. Hodoly A. szép előadásával (először szerepelt együtt nagy zenekarral) minden irányban kivívott, csalhatatlan pontosságával és helyes fölfogásával." 65 A BATKÁval folytatott levelezésből nyilvánvaló, hogy LISZT mindvégig figyelemmel kísérte a nevezetes hangverseny előkészületeit. Szinte kizárólag ezzel foglalkozik 1884. szept. 30-án, Weimarban kelt levelében. „A Ferenc Naphimnuszának előadása egy nagyon erős bariton szólóhang nélkül lehetetlen" — írja BATKÁnak. 66 A hangverseny lezajlása után ugyancsak őt kéri meg arra, hogy közvetítse köszönetét az előadás résztvevőinek. ,,Az előadásért.. . kérem, mondjon nevemben hálás köszönetet Dr. Hodoly A. úrnak. Hasonlóképpen Kitzinger karnagy és dirigens úrnak és Laforest karmesternek." 67 E köszönetnek kívánt maradandóbb formát adni, amikor 1885 márciusában HoDOLYnak dedikálta a Cantico del Sol első kiadású példányát. A fenti újságcikkek és levélrészletek, valamint a dedikáció alapján annyit megállapíthattunk, hogy HODOLY Alexius „Dr.", azaz doktori fokozat tulajdonosa, feltehetőleg orvos volt, továbbá a hadsereg tisztikarának tagja, aki nem hivatásszerűen, de igen magas szinten foglalkozott zenével is. Zenészeti lexikonok, zenetörténeti források (OREL említett könyvének kivételével) nem is említik a nevét. SZINNYEI : Magyar írók élete és munkái c, 1896-ban kiadott sorozatában azonban szerepel egy HODOLY Elek nevű orvosdoktor. Életrajzi adatai: 1845-ben született. Bécsben, 1867-ben szerezte meg orvosdoktori oklevelét. Ezután megyei járásorvos volt a Zemplén megyei Varannón, majd később zempléni körzeti állatorvos. 1875-ben lefordított egy német állatorvosi szakkönyvet magyarra: e munkája Sátoraljaújhelyen jelent meg. SZINNYEI könyvének megjelenése idején 65. „Und den grössten unter uns lebenden Kirchenkomponisten — wir alle kennen die versengende Inbrunst der Graner Messe und die imposante Krönungsmesse — Franz Liszt, diesen andern St. Franziskus der Tonkunst, hat das uralte, wundervolle Gedicht zur Komposition mächtig angezogen und in der Art seines monumentalen 19. Psalm ist die Musik geschaffen." — „Das Barytonsolo sang Herr Dr. A. v. Hodoly. Seiner gefälligen Bereitwilligkeit, welche dieser mit einem ausgesprochenen, starken und echt musikalischen Naturell begabte Sangesfreund der schwierigen Aufgabe entgegentrug, that eine kleine Indisposition wenig Eintrag und letztere darf in keiner Weise die volle Anerkennung schmälern, welche Dr. A. v. Hodoly mit seinem schönen Vortrage (überhaupt dem ersten vor grossem Orchester) sich nach jeder Richtung durch unfehlbare Sicherheit und richtige Auffassung errungen hat." 66. „Aufführung des Franziskus Sonnen Canticus ohne eine sehr kräftige Baryton Solo Stimme unmöglich." Orel i. m. 28. 1. 67. „Für den Vortrag . . . bitte ich Sie Herrn Dr. A. von Hodoly meinen verbindlichsten Dank zu sagen. Gleichfalls dem Herrn Chormeister und Dirigenten Kitzinger und Kapellmeister Laforest." OREL i. m. 29. 1. Keltezése: 1885. I. 3. 109