AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

jain kívül a szólista HODOLY is részt vett feleségével együtt; az egyik pohárköszöntőben — a dalárda érdemeit méltatva — az ő közreműködésére is kitértek: „A dalárda az elmúlt évben nem topogott egy helyben, hanem egy lépést tett előre; a magyar népdal ápolásának ugyanis az eddiginél nagyobb figyelmet szentelt, s ezáltal hazafias érzelmeinek a kívülállók felé is hangzó kifejezését adta. Mindezért az egyesület elismerésre is talált, amennyiben a mi nagy Liszt mesterünk az Egyesületet arra méltatta, hogy Királydal-át legelsőként előadhassa; ugyancsak ezen elismerés bizonyítékának fogható fel, hogy egy olyan ember volt szíves közreműködni díszestélyünkön, aki társaságunknak kiváló alakja, hazai tisztikarunknak kitűnő tagja, finom ízlésű zene-szakértő és a művészetek minden ágának forró barátja, aki ezzel elismerte és méltatta egyesületünk törekvéseit. (Éljen!) Midőn [Daniel Molee, a szónok] mindezért az egész dalárda nevében szívből jövő köszönetét fejezi ki, emeli poharát az egészségére, Éljen Dr. Hódolyf

63 A hangverseny zenei méltatása BATEA János tollából a Pressburger Zeitung dec. 28-i számában, hosszabb tárca keretében jelent meg. E színvonalas írás, mely elsősorban az előadott zeneművek analízise, s csak másodsorban az előadásról szóló beszámoló, LISZT tetszését a legnagyobb mértékben elnyerte. A mester nem volt jelen a pozsonyi hangversenyen, így hát ő is csak a sajtóból (s bizonyára levélbeszámolókból) értesült az előadott művek sikeréről. „A Pressburger Zeitungban megjelent tárcájának kezdete, folytatása és befejezése a ,Liedertafel' jubileumi ünnepségéről, kiválóan sikerült. Különösen örültem kommentárjának Ferenc Naphimnuszáról. . . . Küldje el, kedves barátom, az én kérésemre, tárcáját közlés céljából a Budapester Tageblatt-nak (német napilap), Kahntnak (Neue Zeitschrift für Musik, Lipcse) és Otto Lessmann professzornak (Allgemeine Deutsche Musikzeitung, Berlin.)"

64 BATKA írása először SZENT FERENC Naphimnuszának mint az olasz irodalom egyik legelső, anyanyelvén írt költői alkotásának nyelvi jelentőségét hangsúlyozza ; a vers hatása szerinte egészen DANTE Isteni Színjátékáig vezethető tovább. „S a köztünk élő egyházi zeneszerzők legnagyobbikát — mindnyájan ismerjük 63. „Die Liedertafel sei auch im vergangenen Jahre nicht stehen geblieben, sondern habe einen Schritt nach Vorwärts gemacht; sie habe nämlich der Pflege des ungarischen Liedes eine grössere Aufmerksamkeit, als bisher und dadurch ihrer patriotischen Gesinnung auch nach Aussen hin klangvollen Ausdruck verliehen. Hiefür habe der Verein auch Anerkennung gefunden, indem unser grosser Meister Liszt den Verein der Ehre würdigte, sein Königslied zum allerersten Male zur Aufführung bringen zu dürfen; als Beweis dieser Anerkennung sei es aufzufassen, dass uns ein Mann zu unserem Ehrenabende seine Mitwirkung geliehen, der eine hervorragende Gestalt unserer Gesellschaft, ein ausgezeichnetes Mitglied unseres vaterländischen Offizierskorps, ein feinfühliger Kenner der Musik und warmer Freund der Künste nach jeder Richtung hin befähigt ist, die Strebungen unseres Vereines zu erkennen und zu würdigen. (Eljen!) Indem er ihm deshalb im Namen der gesammten Liedertafel den herzlichen Dank hiefür ausdrückt, erhebe er sein Glas auf ihn. Eljen Dr. Hódoly!" 64. „Anfang, Fortsetzung und Schluss Ihres Feuilletons der Pressburger Zeitungüber das Stiftungsfest der ,Liedertafel' sind Ihnen vortrefflich gelungen. Insbesondere erfreute mich der Kommentar des Franziskus Sonnenhymnus. . . . Senden Sie, liebster Freund auf mein Ersuchen Ihr Feuilleton zur Wiederbringung an das Budapester (deutsche) Tageblatt; an Kahnt (neue Zeitschrift für Musik Leipzig) und an Professor Otto Lessmann (Allgemeine Deutsche Musikzeitung, Berlin)." A levelet OREL közli i. m. 29 — 30. 1. Keltezése: 1885. I. 3. 108