AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Egy New York-i magyar folyóirat a második világháború idején

A Magyar Fórum a VÁMBÉRY-megfogalmazta szellemben jelent meg hónapról hónapra. Minden közleménye — akár publicisztikai, akár szépirodalmi — a következő fő kérdések körébe illeszkedett harmonikusan: a háborúba és fasizmusba hajszolt Magyarország helyzete és jövője; a „negyedik nemzedék", a forradalmárok nemzedékének hivatása; a földosztás; az új március felé vezető út. Hat száma jelent meg a lapnak 1942 áprilisától decemberéig, és kettő 1943 márciusában, illetve júliusában. Rendkívül nehéz lenne részletes és hű képet nyújtani a Magyar Fórum gazdag tartalmáról. Az elméleti-politikai cikkek, mint például KÁROLYI Mihály, JÁszi Oszkár, FÉNYES László, LORSY Ernő, VÁMBÉRY Rusztem, VARRÓ István írásai, külön elemzést igényelnének. E rövid cikk keretében erre nem vállalkozhatunk, inkább csak jelezni szeretnénk a lap gazdagságát. Az első szám vezércikke után KÁROLYI Mihály Nyílt levél Jászi Oszkárhoz című írása következik. KÁROLYI a kialakuló új demokrata világrend küszöbén összefoglalja azokat az irányelveket, melyek szerint Magyarország jobb jövője biztosítható (a feudalizmus felszámolása, szakítás a német orientációval, a földkérdés megoldása, az ipari munkásság és a tönkretett középosztály problémái, a nácizmus elleni harc). KÁROLYI Mihálynak még két cikkét említjük. A decemberi számban Október és Ma címmel vezető cikket írt, melyben párhuzamot von a múlt és a jelen között. Hasonlóképpen figyelemreméltó az 1943-as évfolyam júliusi számában megjelent Űj március felé című beszéd, melyet 1943. március 14-én mondott el a Londoni Magyar Klubban, az angliai magyar kommunisták csoportjának márciusi ünnepségén. KÁROLYI visszapillant az 1848-as szabadságharcra, a Habsburg-politikára. HoRTHYról megállapítja, hogy JELLASICH szerepét vette át. Majd rátér a jelen problémáira és kifejti, hogy az ország jövője, a dunai federáció, el sem képzelhető a Szovjetunió segítsége nélkül: ,,. . . Kétszeres örömmel és lelkesedéssel üdvözlöm a nemrég, a tizenkettedik órában megalakult nemzeti függetlenségi frontot, amely nehéz körülmények között is fel merte venni a harcot a Horthy—Hitler uralom ellen. A magyar munkásság már megmutatta, hogy nem hajlandó támogatni a Nemzeti Munkaközpontot és hű marad a szakszervezeteihez; a magyar parasztságot nemrégiben karhatalommal fenyegették meg, mert nem hajlandó a németeknek mindent kiszolgáltatni. Hatszáz embert tartóztattak le szervezkedésért. Ezeket a bátor embereket a vádlottak padjára ültették, de nemsokára a vádlottakból vádlók lesznek. Nekünk szabad földön élő magyaroknak teljes erőnkkel támogatnunk kell az otthoni függetlenségi frontot. Amerikában, Dól-amerikában, Kanadában, Angliában és Oroszországban egységesen fel kell sorakoznunk a Szövetségesek mellett és amit odahaza nem mondhatnak ki, nekünk kell szavakba foglalni. Mindenkinek, aki új, haladó Magyarországot akar, a nemzeti függetlenségi front táborában a helye. Kíméletlen harcot kell indítanunk a feudális osztály, a bankokrácia és az iparbárók ellen, harcolnunk kell a szabadságjogokért, a szomszédnépekkel való megegyezésért, a zsidótörvények maradéktalan eltörléséért. Földhöz kell juttatnunk a magyar parasztot, biztosítanunk kell a dolgozók jogait, nacionalizálnunk kell a kulcsiparokat, a bankokat, és ki kell irtanunk a fasizmus minden gyökerét . . . Itt az ideje, hogy addig is, amíg a magyarság otthon meg tud szólalni, mi egy Nemzeti Tanácsot alakítsunk. Ebben a Tanácsban helyet kell foglalniok az amerikai, dél-amerikai, mexikói, oroszországi és az Angliában élő magyarság hivatott képviselőinek. A Nemzeti Tanácsnak csupán az lenne a szerepe, hogy biztosítsa az összeköttetést a Szövetségesek és a magyarság között. 1848 tanulság a jövő harcaihoz. Petőfi szelleme szab irányt feladatainknak. A magyar népben él ez a szellem, és nekünk kötelességünk felszítani azt. Az urak ma még a halálba küldik a magyar katonákat, sőt szervezeteket létesítenek a készülő forradalom leverésére, pretoriánusokat gyűjtenek a nép ellen. 413