AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: „Organum a nagy közönségért". (A Vasárnapi Újság a Bach-korszak

„Organum a nagy közönségért" (A Vasárnapi Újság a Bach-korszak éveiben*) MIKLÓSSY JÁNOS A lipcsei Illustrirte Zeitungot tekintette példaképének, de DICKENS Householdwordsának itthonról nézvést páratlan népszerűsége is ösztönzően hatott az 1854. márc. 5-én indult Vasárnapi Újság programjára. Gyakorlatát természetesen hazai igények formálták elsősorban. Nevét pedig BRASSAI Sámuel Kolozsvárt tizenhárom évig fennállt lapjától kölcsönözte. Képes hetilapként is az első nagyszabású kísérlet magyar földön. Előtte mindössze az 1848-ban megjelent, rövid ideig fennálló kassai Ábrázolt Folyóirat — utóbb Képes Újság — próbálkozott meg szöveg közé nyomtatott, időszerű, illetőleg közérdeklődésre számító képek közlésével. A Vasárnapi Újság sajtótörténetünk szemszögéből korszakos jelentőségű. Kudarcra kárhoztatott kísérletek sorának sikeres tetőzője és új vállalkozások ihlető indítója. A HECKENAST Gusztáv kiadásában megjelenő orgánumot PÁKH Albert szerkesztette JÓKAI Mór főmunkatársi közreműködésével fennállásának első időszakában, és a nagy időt ért lapnak ez volt a fénykora. * A népszerű ismeretterjesztés, a nép, a nemzet szélesebb rétegeihez szólás problémája — a külföldi példák, de mindenekelőtt PETŐFI, ARANY irodalmi forradalmának visszhangjaként — a negyvenes-ötvenes évek fordulóján válik sajtóéletünk egyik központi kérdésévé. Az első „néplapokat" — köztük a kezdeményezőt, a TÁNCSICS Mihály szerkesztette Munkások Újságkt — még a forradalom hozta létre. De: a sajtó népi formáinak megteremtése, a népszerű ismeretterjesztés ügye is, vérbe fojtott forradalmunk annyi más vállalkozásához hasonlóan, a túlélők gondjaira maradt. A kísérletezés fonákjait, buktatóit az ötvenes évek írói, publicistái próbálták végig. Ők szüretelték első gyümölcseit is. A világosi katasztrófa után induló „néplapok" azonban — s itt nem az abszolút kormányzat szekértolóiról van szó — jelentékenyen különböztek a forradalom idején tevékenykedőktől. Azok — mindenekelőtt TÁNCSICS lapja, a Munkások Újsága — érthetően a politikai mozgósítást, felvilágosítást vallották elsősorban programjuknak. Az ötvenes évek néplapjai — körülményeiknél fogva — olyan értelemben nem foglalkozhattak politikával, mint előzőik, ezért a tudomá* Megjelenése 120. évfordulójára. 329