AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kelecsényi Ákos: Egy magyar régiségkereskedő a 19. században. Literáti Nemes Sámuel (1794-1842)

A levél — és ezt „irályából" nem is nehéz kikövetkeztetni — nem keltette fel különösebben a címzett érdeklődését. Pedig konkrét ajánlatokat is tartalma­zott: „Kutsuk Basa török levele", „Kemény János Fejedelemnek egész élete le­írása Magyarul a' maga keze utánn", Bártfán 1628-ban nyomtatott magyar könyv, ami „Lorándfi Zsuzsannájé vala", továbbá különféle magyar írások, római csákányok, pecsétnyomók, gyűrűk, Rudolf-tallér, Bocskai portréja stb. Jó félesztendő elteltével, aug. 3-án újabb levéllel jelentkezett, (miután az előzőre nem kapott választ) és újabb ajánlatokkal. Létrejött közöttük a kapcsolat, s színre lépett LITERATI NEMES Sámuel. Műgyűjtő volt vagy szélhámos? Magát antikváriusként emlegette, nevével kapcsolatban általában a hamisítványait szokták emlegetni. Pedig ha akár az OSZK, akár az ország számos közgyűjteményének kincsei között böngészünk, LITERATI NEMES Sámuel alakját nem intézhetjük el egyszerű kézlegyintéssel. Erényeivel és hibáival együtt a múlt század elején fellendülő magyar műgyűjtés jellegzetes alakja, akiről SZINNYEI József 9 és a Magyar életrajzi lexikon 10 is meg­emlékezik, bár meglehetősen bizonytalan adatokkal. írásai, az OSZK és az MTA kézirattárában őrzött levelei, feljegyzései, úti beszámolói nyomán érdemes alak­jával közelebbről megismerkednünk. Származása A rendelkezésünkre álló adatok mérlegelése alapján valószínűleg 1794-ben született Marosvásárhelyt. Születési helyét sem SZINNYEI, sem a Magyar életrajzi lexikon nem említi. Az utóbbi szerint születési dátuma — amelyről SZINNYEI ugyancsak hallgat — 1796. CSONTOSI János viszont a hagyatéki leltár alapján azt közli, hogy „született 1794-ben Marosvásárhelyt nemes, szabad szülőktől". 11 Ugyancsak Marosvásárhelyt említi származási helyének a Nemzeti Űjságb&n kö­zölt gyászhír is. 12 Eszerint 1842. szeptember 19-én, élete 47. évében halt meg Komáromban marosvásárhelyi LETTERÁTI NEMES Sámuel. A 47 évet vissza­számolva az Életrajzi lexikon születési dátuma látszik helytállóbbnak — ha az újsághír az életkort megbízhatóan közölte. A hagyatékában viszont, amelyen CSONTOSI adata alapul, okmányok voltak, például esketési bizonyítvány és út­9. SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. 9. köt. Bp. 1903. 896 — 898. has. NEMES (LITERATI) Sámuel névformával. A családot NAGY Iván nem ismeri. A LITERATI névnél megjegyzi, hogy régebbi századokban a literátus (és innen literati) név gyakran tapadt az írástudásban, főleg latin nyelvben jártas egyének neveihez ismertető melléknévül, amelyet magyarul általában „deák" nevezettel adtak vissza. Önálló vezetéknévül azonban nem igen szolgált, legfeljebb nemze­dékeken keresztül a család állandó mellékneve maradt. A szokás székelyföldön, s általában Erdélyben tovább fennmaradt, sőt — írja — „Erdélyben ma is vannak családok, melyek a Literati nevet annyira családnévül fogadták, hogy a mellette használt nevet inkább csak elő- vagy melléknévül tekinthetni". A NEMES családok között ilyen előnevűt nem ismer. NAGY Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 7. köt. Pest 1860. 150—151. és 8. köt. Pest 1861. 120 — 130. 1. 10. Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. 2. köt. Bp. 1969. 1. NEMES Sámuel, LITERÁTI-NEMES névformával. 11. CSONTOSI János: Literati Nemes Sámuel 1842-ik évi hagyatéki leltáráról. = Archaeo­lógiai Értesítő. 1910. 266. 1. 12. Nemzeti Újság. 1842. 78. sz. 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom