AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kelecsényi Ákos: Egy magyar régiségkereskedő a 19. században. Literáti Nemes Sámuel (1794-1842)

Egy magyar régiségkereskedő a 19. században Literati Nemes Sámuel (1794-1842) KELEGSÉNYI ÁKOS A magyarországi mű- és régiséggyűjtés történetének összefoglaló leírása még várat magára. Időszakra, földrajzi helyekre vagy személyekre korlátozott monográfiákon kívül talán ENTZ Géza nyújtotta még a legátfogóbb képet a magyar műgyűjtés történetéről.

1 „Az embert általánosan tapasztalható ösztöne vezeti abban — írja —, hogy a neki tetsző tárgyakat megszerezze és megőrizze. Ez az ösztön minden gyűjtés alapja, mely öntudatlan folyamatból akkor vált tudatossá, mikor már határozott cél szolgálatában állott."

2 De éppen azért, mert ösztönös jelenségről van szó, nagyon nehéz okát találni, hogy korszakonként és helyenként a műgyűjtésnek milyen ága lendül fel és válik közkedveltté. A törökkori Magyarországon az ékszerek nemcsak az ékítés, hanem a műgyűjtés céljait is szolgálták. Ez a jelenség közismert magyarázatot nyert a korszak örökké menekülésre kész létbizonytalanságában, de mi áll tulajdonképpen a napjainkban fellendült ócskasággyűjtés mögött? A szociográfusok még csak találgatják. Mindenesetere a műgyűjtés hozzátartozik az emberhez, és csak sajnálhatjuk, hogy ENTZ Géza kitűnő áttekintése mindjárt a bevezetésben leszűkíti vizsgálódásának körét: „a műgyűjtésnél nem vesszük figyelembe a kéziratokat, könyveket, természetrajzi stb. érdekességeket."

3 Bár ő is megemlíti, hogy a régi idők műgyűjtői nemcsak művészi tárgyakat gyűjtöttek. Ennek illusztrálására idézi a hamburgi NEICKELIUS Museographiáj&t, amely felsorolja, hogy milyen tárgyakat tartalmazhat a kincses-, régiség-, ritkasági, természetrajzi, művészi kabinett.

4 A régiséggyűjtés időnkénti fellendülésének okát napjaink tapasztalataiból is visszavetíthetjük a múltba. Nagyszabású építkezések, ugrásszerűen javuló építkezési és földművelési eljárások sok mélyen lapuló régiséget, nehéz időkben 1. ENTZ Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. Bp. 1937. Vö. még: MAKKAI László: Könyvek — gyűjtők — könyvtárak. = Magyar Könyvszemle. 1938. 294 — 312. 1. ,,A magyar könyvgyűjtés aranykora, a múlt század második fele, még komoly feldolgozásra vár, amit erről tudunk, azt inkább kerengő szájhagyományok, anekdoták tartották fenn." (294. 1.) Ez a megállapítás sok tekintetben a régiséggyűjtésre is helytálló. 2. ENTZ Géza i. m. 3. 1. 3. Uo. 4. NEICKELIUS, Caspar Fridericus [ = Caspar Friedrich Einckel]: Museographia, oder Anleitung zum rechten Begriff und nützlicher Anlegung der Museorum, oder Raritäten-Kammern . . . Leipzig 1726. ,