AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Újabb információk Istvánffy Miklós tékájáról
d) A 17. századi Draskovichok mint a korvina lehetséges megszerzői Merőben más, éppen ellenkező feltételezésekre juthatunk a 17. századi DRASKOVICHOK esetében. Az akkori családtagoknak úgyszólván mindegyike szóba jöhet mint korvina-szerző. Az akkori három nemzedék (II., III. és IV. JánosIvan) házassági kapcsolatai csupa olyan magyar családra utalnak, amely a reformáció és ellenreformáció korának művelődéstörténetében kimagasló szerepet játszott. A NÁDASDYAK, a THURZÓK érdeme a hazai könyvnyomtatás, illetve iskolázás előmozdítása terén közismert. 71 Az ISTVÁNFFY név pedig a honi humanista tudományosság nagyszerű reprezentánsa. De ezen túlmenően konkrét tudomásunk van mindhárom család könyvgyűjtő szerepéről, magasfokú könyvtári kultúrájáról is. THURZÓ György bicsei, THURZÓ Szaniszló semptei és THURZÓ Kristóf szepesvári tékája a kor főúri gyűjteményei között első sorban foglaltak helyet. 72 Nyilván felülmúlta ezeket IsTVÁNFFYnak vinicai könyvtára. De gazdag lehetett ciméliákban NÁDASDY Ferenc pottendorfi gyűjteménye is. 73 Hogy ezek a családi tékák a Corvina-könyvtár belföldi szórványai után való nyomozásunkban komolyan figyelembe vehetők, azt éppen a bicsei THURZÓ gyűjteményben lappangott Ranzanus-kódex esete bizonyítja. Egy korábbi tanulmányunkban kimutattuk, hogy a Ranzanus-kézirat minden bizonnyal THURZÓ György negyedszülött leánya, Ilona révén, házassági kapcsolat útján jutott az ILLÉSHÁZYAK bibliotékájába. 74 Kézenfekvő lenne tehát egy olyan feltevés is, hogy a Hilarius-kódex viszont THURZÓ György harmadszülött leánya, Borbála által került férjének, DRASKOVICH nádornak gyűjteményébe. Csakhogy ez a feltevés nem állhat meg. Megcáfolja THURZÓ Györgynek egykorú, 1610-ben készült könyvjegyzéke, amely a Ranzanus-kódexet regisztrálja, a Hilarius-íélét azonban nem. 75 Volna némi alapja egy olyan valószínűsítésnek is, hogy a szóban forgó korvina NÁDASDY Eerenc országbíró tékájából származik. NÁDASDY édesanyja ugyanis BJÉVAY Judit volt, a tudós RÉVAY Péter koronaőrnek (f 1622) egyik leánya. 76 Mivel pedig a REVAY-családról — egy 1637. évi tudósítás alapján — biztosan tudjuk, hogy a budai királyi tékából származó könyveknek birtokában volt, 77 meg lehetne kockáztatni egy olyan következtetést is, hogy a literátori működést is kifejtő jeles könyvgyűjtő vő apósa gyűjteményéből megszerezte a Hilarius71. GULYÁS Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Bp. 1931. 63 — 70. 1. ILA Bálint: Az első magyar evangélikus főiskola tervei. — Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Bp. 1933. 274-286. 1. 72. Index geminus bibliothecae ab . . . comite . . . Oeorgio Thurzó . . . comparatae. Országos Levéltár, Múzeumi levéltár 921/XIV. Fol. Lat. THURZÓ Szaniszló semptei tékájáról GULYÁS Pál: A könyv sorsa Magyarországon. Bp. 1961. III. 176. 1. THURZÓ Kristóf szepesvári könyvtáráról: Országos Levéltár, Kamarai levéltár NRA 419/44. 73. SITTE Alfréd: Gróf Nádasdy Ferenc művei és könyvtára. = Magyar Könyvszemle. 1902. 146-158. L 74. BERLÁSZ Jenő: Über die Vorbesitzer des Ranzanus-Kodex. = Magyar Könyvszemle. 1969. 97-107. 1. 75. L. 72. jegyzetünket! 76. NAGY Iván, i. m. VIII. 19., 23. 1. és IX. Pest 1862. 713. 1. 77. CSAPODI Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? = Magyar Könyvszemle. 1961. 404. 1. 239
