AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Újabb információk Istvánffy Miklós tékájáról
& vázolt új, dinasztikus és ezzel egybehangolt horvát nemzeti orientáció mindinkább kidomborodott. íme, a családfa. 62 A nádor fia, IV. János-Ivan kir. főudvarmester éppenúgy, mint atyja és nagyatyja, még osztatlan lélekkel volt magyar és horvát, ugyancsak a szűkebb Magyarországon, Lékán halt meg, s nyilván magyar földbe temetkezett. 63 NÁDASDY Magdolnától született fia, V. Ivan-János (f 1733) — anyanyelve és neveltetése alapján — még részese kellett hogy legyen a magyar kultúrának, ámde teljesen idegenül állt szemben a magyar függetlenségi eszmével. 1704-ben császári zászló alatt harcolt II. RÁKÓCZI Ferenc seregei ellen; érdemeiért utóbb tábornoki rangot kapott, majd röviddel halála előtt elnyerte a báni méltóságot is. A nagy lelki változást jelzi házassága is. Felesége egy előkelő osztrák grófi család sarja, Katharina Gräfin BRANDIS volt. 64 A következő nemzedéket képviselő Josip Kazimir (1714—1765) anyja révén már nyilván német nyelven, német szellemben nevelkedett, ót tekinthetjük a családban a német—horvát műveltség első reprezentánsának. 0 már hivatásszerűen császári katonatiszt volt. Részt vett a MÁRIA TERÉZIA alatt folyt dinasztikus háborúkban és a katonai ranglétrán altábornagyságig emelkedett. Felesége báró MALATINSZKY Zsuzsanna 65 ugyan magyarországi család sarja volt, de ennek — minthogy a famíliáról semmiféle közelebbi információnk nincs — aligha tulajdoníthatunk jelentőséget. Ugyancsak az új, dinasztikus szellemű arisztokrácia tipikus pályáját, a császári hadseregben való szolgálatot választotta hivatásául József Kázmér fia: VIII. Ivan. 0 ezredességig vitte. Nevét nem is mint katona, hanem mint a felvilágosodás buzgó propagátora tette híressé mind Horvátországban, mind Magyar- és Erdélyországban. (Az utóbbi helyen, mint az 1. székely határőrezred tisztje tartózkodott hosszabb időn át.) Ó volt tudvalevőleg a hazai szabadkőműves mozgalom egyik sajátszerű szervezetének, az ún. Draskovich-obszervancián&k megalapítója. Hogy magyar műveltsége milyen fokú volt, nem tudjuk, bár felesége — ha értesülésünk nem téves — szintén MALATINSZKY bárónő volt: Eleonóra, vagy Apollónia. 66 Ennek a különc szabadkőműves ezredesnek fiaként született 1770-ben DRASKOVIC Jankó, a már többször említett lelkes horvát hazafi (f 1856), Ljudevit GAJ mellett az illír mozgalom legkimagaslóbb alakja, az a családtag, akinek exlibrisével az eddig előkerült IsTVÁNFFY-kódexekben és a szóban forgó Corvinkódexben találkozhattunk. Benne érte el tetőfokát a család visszahorvátosodása; neve valóságos jelképe lett a magyar politikai és kulturális kapcsolatoktól sza62. A családfa, miként fentebb a 12. jegyzetben említettem, NAGY Ivánnál, i. m. III. 390 — 394. 1. hiányos; a IV. János-Ivantól Jankóig terjedő kapcsolatokat Ivan FILIPOVIÓ zágrábi levéltárnok kolléga segítségével tudtam tisztázni. 63. Vö. az 59. jegyezettel! 64. NAGY Iván, i. m. III. 390., 393. 1. Enc. Jug. III. 80. p. 65. A MAXATiNSZKY-családról alig tudunk valamit, s ennélfogva velük kapcsolatban állást nem foglalhatunk. NAGY Iván, i. m. III. 390.1. és VII. Pest 1860. 277-278. 1. 66. NAGY Iván, i. m. III. 390 — 394. 1. nem említi a családnak ezt a jellegzetes tagját Enc. Jug. III. 80. p. Szabadkőműves szerepléséről ABAFI, Ludwig: Geschichte der Freimaurerei in Österreich— Ungarn. V. Bp. 1898. 142—147., 195 —196., 344. 1. LENNHOFF, Eugen — POSNER, Oskar: Internationales Freimaurerlexikon. München—Zürich—Wien 1932. 378 — 379 col. Nejére vonatkozó értesülésem, éppenúgy mint Josip Kazimir esetében, Ivan FILIPOVIC szíves közlésére támaszkodik. 237