AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Agnes: Szép história az tökéletes asszonyállatokról. Bogáti Fazekas Miklós egyik Plutarchos átdolgozása. (RMK I. 128. RMNy 385.)

„Amikor Xerxés átkelt Görögországba, [Pythés] igen fényűzően vendégül látta, ajándékokkal halmozta el, és azt a kegyet esdekelte a királytól, mivel több fia van, az egyiket hagyja hátra a seregből, hogy öregségében támasza legyen. Xerxés viszont annyira megharagudott arra a fiúra, akiért Pythés könyörgött, hogy megölette, s feldaraboltatta. Ezután megparancsolta, hogy a sereg vonuljon el. A többi fiút is magával vitte, s mindnyájan elestek a csatákban." A történetet tehát BOGÁTI erősen bővítette. Ezután az epizód után következik Xerxes hadjáratának említése BoGÁTinál, s a teljesítetlen kérés. A mű tanulsága: a gazdagság önmagában nem boldogít, s nem kárpótol semmiért: „Marha ioszág adatic házassocnac, De életnec izét sokan nem tudgyác ..." Pytheus, akiről a cselekmény elején megtudjuk, hogy a líbiai néppel elhanyagoltatta a földművelést, és csak aranyat bányásztatott, okos felesége tanácsára tért vissza a helyes útra. Az asszony ugyanis egyszer aranyból való ételeket adott neki, és így mutatott rá helytelen cselekedetére. BOGÁTI Pytheus gazdagságát még azzal is hangsúlyozni akarta, hogy a mesés kincsű Dáriusnak ilyen nagy értékű ajándékot küldet. Ezáltal még nagyobb lesz az ellentét Pytheus nagy gazdagsága és egyéni tragédiája között. Összességében elmondhatjuk, hogy BOGÁTI a magyar, elsősorban női olvasóközönség igényeinek és műveltségének megfelelően adaptálta PLUTAECHOS művét. Elhagyta mindazt, ami úgyis kevésbé volt ismert (= történeti előzmények), ill. azt, ami nem a keresztényi szemléletet tükrözte (pogány vallási szertartások, funkciók). Magyarázatot fűzött mindazon részekhez, amelyek kissé visszatetszőek (Stratonica története). Sokszor a történetnél jóval hosszabb erkölcsi tanulságot, intelmet, elmélkedést fűz az epizódhoz (pl. chiosi nők). Ezen betoldások egy része személyes vonatkozású. Stílusa ebben a munkában, a témából is adódóan, még kevésbé lírai. Az OviDiusból átvett Lucretia történet költői megfogalmazása mutatja csak BOGÁTI lírai alkatát. Több magyar közmondást is beiktat munkájába: „Ászt hallottam Magyar példa beszédben, Az ki Oroszlánt tanít életében, Ebet ver előtte hogy széligyüllyön, Kegyteleneknec ez tanúság legyen." (7. Micca szűz és Megistona) „Aki szaiát ä kása meg égette, Az mezőben is á tarion fél tőlle." (uo.) . Népies kifejezés: „Minap beszédedben nagyot kapontál" (uo.) A klasszikus neveket, a kor szokása szerint, természetesen latinos formában írja le. Nyelvének érdekessége, hogy jelöli a nyílt e-t is: nekic, ket, meg teritötte, 162