AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Agnes: Szép história az tökéletes asszonyállatokról. Bogáti Fazekas Miklós egyik Plutarchos átdolgozása. (RMK I. 128. RMNy 385.)

kesére, szekér stb. Többi művéhez hasonlóan, az alliterációk egész skáláját alkalmazza : „Egy/alkán/öldekből el eredénec" (2. példa) „Sparta népe mellett magát mwtatá" (3. történet) „Eszec elmeiec el távozic vala." (4. történet) „Mihelt az i/ertzeg halalát AaOá." (9. történet) „. . . aranyból ászt adá . . ." (12. történet) Előfordul az is, hogy a sorok kezdőbetűi csengnek össze: „itemülése nagy vagyon az városnac, Rettenetes halalán leányoknac, Fegre ió tanácza egy vén iámbornac, Féget ére e szörnyű nagy czudánac." (4. történet) Az 1., 4., ill. 2., 3. sor kezdőbetűje egyezik: „^ászt az város piatzán által vinnéc, Temetni puszta mezitelen vinnéc Testét látni mindenecnec engednéc, Az többit is evei meg iesztenéc." (uo.) Strófái négysorosak, és kevés kivétellel egy rímben végződnek. Utembeosztasa 4 + 4 + 3, ugyanilyen a Három jeles főhadnagyokban, a Mátyás királyról szóló énekben, az Énekek éneke fordításában és a Castriot Györgyben is. A 16. századtól kezdve, a mind jobban erősödő nemzeti nyelvű, világi irodalom egyre több görög szerzőt vett alapul különböző históriák megírásában. A további kutatás feladata a 16. századi Magyarország görög nyelvismeretének feltárása költőink, íróink fordításai, átdolgozásai és egyéb művei alapján. Ehhez természetesen alaposan meg kellene vizsgálni a korabeli könyvkiadást is, és figyelembe kellene venni a nyomtatásban akkoriban meg nem jelent, tehát a kéziratban maradt ilyen jellegű műveket is. Érdemes lenne továbbá a görög kultúra szempontjából alaposan megvizsgálni ZSÁMBOKI János bécsi és NICASIUS ELLEBODIUS pozsonyi humanista körének tevékenységét, illetve hatásukat a későbbi irodalomra.