AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Agnes: Szép história az tökéletes asszonyállatokról. Bogáti Fazekas Miklós egyik Plutarchos átdolgozása. (RMK I. 128. RMNy 385.)
7. Méliai [melosi nők] 8. Turrénides [tirrén nők] 9. Lukiai [lykiai nők] 10. Salmatides [salmatikai nők] 11. Milésiai [milétosi nők] 12. Keiai [keiosi nők] 13. Fökides [phokisi nők] 14. Oualeria kai Kloidia [Valeria és Claudia] 15. Mikka kai Megistö [Mikka és Megistó] 16. Pieria [Pieria] 17. Polukrite [Polykrité] 18. Lampsaké [Lampsaké] 19. Aretafila [Aretaphila] 20. Kamma [Kamma] 21. Stratoniké [Stratoniké] 22. Hiomara [Chiomara] 23. Gunaion Pergaménon [a pergamoni asszony] 23. Timokleia [Timokleia] 25. Eruxo [Eryxo] 26. Xenokrité [Xenokrité] 27. Putheö guné [Pythés felesége] Mint a fenti összevetésből is látszik, BOGÁTI a plutarchosi életrajzok közé iktatta LUCRETIA történetét OVIDIUS Fastijából 13 . A kor szokása szerint, munkáját egy ismert mű nótájára írta, mégpedig a „Gongya közzül egy fő gongya embernec" kezdetűre, amely PESTI György, Az halálról való emlékeztető éneke (1560) BOGÁTI munkája a latin nyelvű ajánlással, és a már magyar nyelvű bevezetéssel kezdődik. A történetek görög címét latin formában írja le. A bevezetést is PLUTAECHOsból kivonatolta, erősen lerövidítette. A görög szerző több nevet hoz fel például, mitológiai és történeti személyeket is említ annak bizonyítására, hogy mennyire különböző is az emberi természet. „Az asszonyok erényéről nem vélekedünk azonosan Thukydidés-szel. O ugyanis azt az asszonyt nevezi a legjobbnak, akiről a környezete a lehető legkevesebb feddő, vagy akár dicsérő szót ejti. Úgy véli, hogy a jó asszonynak mind a teste, mind pedig a neve el van zárva és megközelíthetetlen. Elmésebbnek látszik Gorgias, aki arra szólít fel, hogy az asszonynak ne külsejét, hanem jó hírét ismerjék sokan. A legjobbnak látszik a rómaiak szokása, ők ugyanis a férfiaknak és az asszonyoknak a haláluk után nyilvánosan adják meg az őket megillető dicséretet. Ezért tehát, amikor az igen kiváló Leontis meghalt, sok szót ejtettünk veled erről, s nem mellőztük a filozófus intelmét, és most mivel így kívánod, összeírtam neked azokat a példákat, amelyek az elmondottakból hiányoznak, annak bizonyítására, hogy egy és ugyanaz az asszonyok és a férfiak erénye . . . Másképp férfias ugyanis Achilleus és másképp Aias, Odysseus eszessége nem azonos Nestoréval, Cato 13. OVIDIUS: Fasti II. 725-856. Meliae faeminae 2. Thirrhenae 3. Milesiae virgines 4. Lucretia (Ovidiustól) 5. Chiae (!) 6. Micca virgo et Megistona matróna 7. Aretaphila 8. Camma 9. Stratonica !13, Chiomara 10. Timoclia 11. Pythei uxor 12. 152
