AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Agnes: Szép história az tökéletes asszonyállatokról. Bogáti Fazekas Miklós egyik Plutarchos átdolgozása. (RMK I. 128. RMNy 385.)

Később gyermekeik születéséről is beszámolt. Görögös néven hívott, (valódi nevét nem ismerjük) gyermekéről, PASiPHiLUsról írta: ,,

Quarta suboles mascula nascitur nobis inter 5 et 6 matutinam, propior quintae horae huius diei sabbati nubilosi, gelidi et modice ningentis. Da pater huic vitám; curam addam proprius ipse, ut potero, charis sit tibi et ille aliis 'ös 'óde pasífilos kai timíos en. Anno 1584 Thordae, domi avitae paternaeque, nova luna. [jan. 4.] Ez a kedves kis gyermek nem volt hosszúéletű, haláláról latinul emlékezett meg BOGÁTI ugyanezen év aug. 27.-én. Boldog házasságánakis hamarosan vége lett, 1588. júl. 11.-én felesége meghalt. Később, hogy sok kiskorú gyermekének anyja legyen, mégegyszer megnősült, s második házasságából 1 gyermek született. De ebben az időben bejegyzései már rendkívül szűkszavúak. BOGÁTI több művéhez használt forrásul görög auctorokat. Időrendben egyik legkorábbi munkája, a Szép história az tökélletes aszszonyállatokról is az egyik PLUTARCHOS mű átdolgozása, a Moralia (gör. Ethika) c. gyűjteményes művének egyik darabja, az Asszonyi erények (gör. Gunaikon aretaí) alapján készült. PLUTARCHOSnak nem csak ezt az egy művét ismerte. Olvashatta a Párhuzamos életrajzokat is. Ebből az életrajzgyűjteményből vehette Demeter király históriáját is.

5 Utolsó versszakában írja: „. . . olvastam ezt görögből, írám magyar nyelven."

6 Ehhez a műhöz LuKiANOSt is alapul vette, mégpedig a Peri tis Suríés theoű c. munkájából a Stratonikéről szóló részt. LUKIANOS kedvelt auctorai közé tartozhatott, még két művéhez használta forrásul, a Három jeles főhadnagyokban a Nekrikoí diálogoi 12. dialógusát

7

, a másik munkája, Ez világi nagy soc zűrzavarról, a Hárön é episkopoűntes c. műből készült.

8 A görög írók közül ismerhette még EuRiPiDÉst, továbbá a 2—3. századi AELIANUS CLAUDIUS, görögül író római szerző Poikílé 'istoría c. munkáját is. Ez utóbbinak XII. könyv 1 fejezete alapján írta az Aspasia asszony dolgát.

9 A szentírási szövegek közül pedig SZENT JÁNOS Apokalypsisét a görög szöveg alapján kommentálta. Bevezetésében hangsúlyozta, hogy a görög nyelv ismerete minden olyan esetben szükséges, amikor az újszövetségi könyv szerzőségét stílusjegyek alapján kell eldönteni.

10 DÁN Róbert bizonyította, hogy a zsoltárokat is a görög Septuagintából fordíthatta, és ugyanígy az Eszter könyvét is. Héberül csak keveset tudhatott. PLUTARCHOS a 16. században különösen kedvelt szerző volt. Valamennyi műve közül legkorábban, eredeti nyelven, éppen a Moralia jelent meg nyomtatásban, 1509-ben, Velencében, ALDUS MANUTiusnál. A szöveget Demetrios DUKAS és Rotterdami ERASMUS gondozta. Csak 8 évvel később, 1517-ben következett a 5. Demeter király históriája, mely Plutarkhusból fordíttatott magyar nyelvre. Kolozsvár. 1598. (Sztripszky I. 1844/51, RMNy 835.) 6. Ez az a munka, amelynek a végén levő évszám kétségessé tette BOGÁTI halálának évét. DÉzsi szerint az 1598 elírás 1592 helyett. Ez utóbbi évszámot tanúsítja UZONI FOSZTÓ is. STOLL Béla és PIRNÁT Antal szerint valószerűbb az 1598. = M. írod. T. I. 527., ill. 508. 1. - DÁN Róbert szerint az 1592. 7. Három ieles fő hadnagyoknac, az Nagy Sándornac, Anibálnac és az római Scipionac az boldogsagnac hellyén az fő helyről való vetélkedéséé. Colosvarat 1577. (RMK I. 341, RMNy 383.) 8. Apollonius és Ez világi nagy soc zur zavarról való énec. Colosvarat 1591. (RMKI. 241-242., RMNy 661.) 9. Aspasia asszony dolga és az ió erkölczü aszszonyoknac tüköré. Colosvárat 1591. (RMK I. 243, RMNy 662.) 10. SCHILLER: i. m. 61. p. 150