AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Kastaly Beatrix: A hírlap restaurálás néhány kérdése, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár állományára

miatt nem, így a lap vízszintesen kettéválasztható. A két réteg közé erősítő papírlapot lehet ragasztani vagy az egyik rész hátoldalát rostszuszpenzióval lehet telíteni, és erre a másik réteget visszaragasztani. A Szovjetunióban és az NDK-ban is foglalkoznak különböző fedőrétegek alkalmazásával történő papírhasítással, amely nagy ügyességet és gyakorlatot igénylő művelet. Számunkra a legérdekesebb értesülés az volt, mely szerint vékonyabb, nem túl nagy méretű köteteket 4,5%-os Regnal Sl oldatba egészükben be lehet meríteni, majd a kötet megnyitásával, meleg-hideg levegő befújásával gyorsan megszárítani. Bár az etilalkohol az anilintartalmú (gyakorlatilag 20. századi) nyomdafestékeket oldja, megfelelően gyors szárítással az oldás megelőzhető. Az eljárások és receptek szabadalmát megvásároltuk, és várhatóan hamarosan alkalmazni tudjuk őket. Hírlapkötetek komplex (savtalanító-fertőtlenítő-erősítő) kezelése talán a permetezés-gyors szárítás alkalmazása útján valósítható majd meg, tekintve, hogy a bemerítés állítólag csak vékonyabb és kisméretű köteteknél volt megoldható. Ennek részleteiről azonban még semmit sem tudunk. Feltétlenül hasznos lehet nehezen kezelhető lapok előzetes erősítésére is. A Regnal Sl számunkra kétségtelenül akkor lesz valóban jelentős, ha sikerül a megfelelő technológiát kialakítani a kötetek szétszedés nélküli, egy lépésben történő semlegesítésére és erősítésére. Ehhez azonban bonyolultabb, lehetőleg mechanikusan működő, szalagszerű folyamatosságot biztosító berendezésre lesz szükség, amelynek a következő lépéseket kell végrehajtania: permetezés-szárítás-lapozás és az egyes lépések közötti továbbítás. A gép megkonstruálása és működtetése azonban kifizetődik, hiszen így egy sor költséges műveletet lehet kiküszöbölni, a termelékenység is jelentősen nagyobb volna mint pl. laminálás esetén, és valószínűleg a felhasznált anyagok költségei sem lennének olyan magasak. A vázolt tervek alapján felvetődhet a kérdés: milyen emberi-műszakitechnikai feltételeket lehetett és lehet biztosítani e nagyarányú hírlaprestaurálási munka megindításához majd tömegméretekben történő végzéséhez? Mint már említettem, a könyvtár és az illetékes osztályok vezetői már évekkel ezelőtt felismerték azokat a nagy feladatokat, amelyek e téren előttünk állnak. A megoldásuk érdekében tett lépések, elsősorban az új műhelyépület létrehozása és berendezése, megteremtették az alapot a munka beindulásához. Űj műhelyünk berendezésének célja: olyan felszerelés biztosítása, amellyel a hírlaprestaurálás és konzerválás egyes fázisai végrehajthatók, tekintetbe véve a méreteket és mennyiséget is. Ennek érdekében állítottunk fel három nagy áztatómedencét, amelyekben minden „vizes" munka elvégezhető, vásároltunk ioncserélő oszlopot, amely a felhasználandó vizet szükség esetén megfelelően tisztítja. Nem vizes, szerves oldószerrel végzendő munkák, valamint fertőtlenítés céljára alkalmas a korszerű vegyifülke, amelyben a nem kívánatos gázok-gőzök elszívásán kívül levegőbefúvást, gőzelőállítást és vákuumot is lehet biztosítani. A nedves lapok gyors szárítását teszi lehetővé egy fűthető présfelületű hidraulikus prés. A nedves szívópapírokat külön fülkében, meleg levegő áramlása mellett tudjuk majd rövid idő alatt megszárítani. A laminátorról már szóltam; a lamináláshoz szükséges még egy — esetleg két — átvilágítható tetejű asztal, amelyen a japánpapírfelesleget lehet pontosan eltávolítani. Tervezzük egy egyszerű lapképző berendezés megépítését (a kézi javítás lehető kiküszöbölésére), amelynek legmegfelelőbb változatát a müncheni Bayerische Staatsbibliothek restauráló műhelyében készítették és használják. A Regnal Sl-gyel kapcsolatos fejlesztési szükségletek még 141