AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Joannes Manlius könyvkötői tevékenysége

Joannes Manlius könyvkötői tevékenysége BORSA GEDEON Joannes MANLIUS (Mannel, Mandelz) 1582-től 1605-ben bekövetkezett haláláig Nyugat-Magyarország több helységében dolgozott, mint nyomdász. Ez irányú tevékenységével a szakirodalom viszonylag bőven foglalkozott. Az erre vonatkozó ismereteket legutóbb Kari SEMMELWEIS foglalta össze a reá vonatkozó irodalommal együtt.

1 Könyvkötői működése már távolról sem ilyen ismert. Talán azt is lehetne mondani, hogy ez inkább csak megsejtett, sem mint bizonyított volt. Elsőként GULYÁS Pál írt erről. Szerinte „több eredeti kötésben reánk maradt Mannel-féle és nagyszombati nyomtatvány egységes kötéstílusa arra vall, hogy mind MANNEL, mind TELEGDI nyomdájának megvolt a maga könyvkötészete."

2 Saját magam MANLIUS 1584. esztendőre készült német nyelvű naptárának (RMNy 537) soproni unikuma részletes leírása során a következőket írtam: ,,A korabeli, egészbőrkötés, amelyben a naptár ránkmaradt, feltehetően szintén MANLIUS műhelyéből származik. A Sopronnak ajánlott példányt — amelyet azóta is a város levéltárában őriznek — nyilván bekötve küldte a nyomdász."

3 A fentieket átvette FITZ József is.

4 A könyvtermelés és forgalmazás ma több, világosan elkülönülő foglalkozási ágra oszlik, mint amilyen a kiadás, nyomtatás, kötés, kereskedés. Ezek közül kettőt vagy többet együtt ma is sok esetben művelnek: a könyvkereskedő egyben kiadó, a kiadónak nyomdája van stb. Fokozott mértékben áll ez az összefonódás a korábbi évszázadokra: a nyomdászok számos esetben a saját költségükre jelentették meg kiadványaikat, tehát egyben kiadók is voltak, a könyvkötők egyben kereskedtek is stb. Ha ezeket a körülményeket maguk a nyomtatványok feltüntették, úgy ezekről utólag viszonylag elég jó kép alkotható. A nyomtatás, kereskedés, kiadás, bizományosság tehát felkerül, hogy felkerülhet a műre, de a könyvkötésre vonatkozólag a nyomtatvány maga nem szokott elárulni semmit sem. Ez a jelentős forráshiány a legfőbb oka annak, hogy a könyvkötészet történetére vonatkozó ismeretek jóval korlátozottabbak, mint a nyomdászaté. Miután a 1. Der Buchdruck auf dem Gebiete des Burgenlandes bis zu Beginn des 19. Jahrhunderts (1582-1823). Eisenstadt 1972, 51-52. 1. 2. A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Budapest, 1931, 246. 1. 3. Magyar Könyvszemle. 1955. évf. 117—118. 1. 4. A magyarországi nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története II. Budapest. 1967, 267. 1. 301