AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Bugát Pál folyóirata, az Orvosi Tár. 1831—1848

azon nyavalyáknak mellyek 1830/1 esztendőben a' Sz. Rókusi 's fiók kórházakban orvosoltattak. De helyet adtak olyan érdekes — ma már talán nem tudományosnak minősíthető — közleményeknek is, mint: Néhány szó a' Színművészek betegségeiről, amelyben megállapították, hogy „bizonyos szerepek, állandóan egyforma rossz befolyást gyakorolnak."

34 Foglalkoztak az 1838-as nagy pesti árvíz orvosi vonatkozásaival is, erről DR. ECKSTEIN Fridrik írt: Budapesti vízáradás 1838-ban orvosi tekintetben.

35 Közöltek jelentéseket egy-egy vármegye vagy járás egész évi, fél vagy negyedévi egészségi állapotáról. Ezekben érdekes módon igen részletesen számoltak be az időjárás alakulásáról is. DE. BITTNER Imre Arad megye egyik járásáról szolgáltat adatokat: Idő- s kórjárat nemes aradmegye borosjenői járásában az 1841-diki év harmadik negyedében

35 címen. Az orvosi oktatási intézményekről is adtak ki beszámolókat. Ilyen volt KOSA Mózes irata: Kolosvárott létező orvossebészi tanintézet állapota?

1 Több cikk jelent meg a korabeli orvosi irányzatokról, például a hasonszenvészeti (homeopathia) gyógyításról. Bár az Orvosi Tár lényegében — a ma már tudománytalannak minősített, de akkor divatos irányzat — ellen foglalt állást, hasábjain helyt adott a pro és kontra véleményeknek.

38 E tárgyban nyilatkozatot tettek közzé, amelyben a mai napig is helytállóan állapították meg BuGÁTék, hogy az orvosok szakmai vitáit nem a nagyközönség nyilvánossága előtt, hanem a szaklapok hasábjain kell lebonyolítani. Orvostörténelmi dolgozatok is jelentek meg az Orvosi Tárban, köztük sajnos nem sok a magyar vonatkozású. Ezek közé tartozik DR. HORVÁTH János Hont vármegyei főorvos terjedelmes értekezése: Adatok a gyógytudomány korábbi történetéhez a zsidók közöttP Értékes kezdeményezés volt az is, hogy felhívást tettek közzé magyar orvostörténeti források, dokumentumok „Minden írt és Íratlan orvos-történeti kútforrásokat, u. m. szóhagyomány, orvosi emlékjelek, feliratok, oklevelek, életrajzok és minden magyarhoni orvostant illető kéziratok vagy nyomtatások . . ."

40 összegyűjtésére. Az Orvosi Tár szerkesztői figyelték a más kiadványok orvosi vonatkozású közleményeit, igyekeztek leleplezni szélhámos jellegű orvosi hirdetéseket, csodagyógyszereket reklámozó hirdetményeket: „Orv. Tárunknak pályatársa került! E pályatársunkról tisztelt olvasó közönségünk tán semmit sem tud, azért őt bemutatni kötelességünknek tartjuk. Ez nem más mint a „Pesther k. k. priv. Kuntschafts- und Auctionsblatt". Már több éve annak, hogy ezen lapok a szenvedő emberiség rovására mindenféle „Rheumatizmus- Amuletten, Magen-Essenz, Universal-Pfiaster Hühneerangen und Frost beulen, Zahnpulver, . . . stb. encsebencsem haszontalanságok közöltetnek . . . — Oh politia medica . . . mikor jő el a te országod."

41 Az Orvosi Tár utolsó számaiban — 1848 végén — jutott még hely, a katonaorvosi cikkeknek és közleményeknek. 34. Orvosi Tár. 1838. 8. sz. (aug. 19.) 35. Orvosi Tár. 1838. 1. sz. (júl. 1.) 36. Orvosi Tár. 1842. 11. sz. (márc. 13.) 161-175. 1. 37. Orvosi Tár. 1842. 4. sz. (júl. 24.) 63. 1. 38. Békés vitatkozás iránti nyilatkozat. = Orvosi Tár. 1843. 1. sz. (júl. 2.) 39. Orvosi Tár. 1845. 22. sz. (máj. 25.) 341-346. 1., 23. sz. (jún. 1.) 360-366. 1. 40. Kérelem. = Orvosi Tár. 1845. 21. sz. (nov. 16.) 328. 1. 41. Orvosi Tár. 1847. 25. sz. (jún. 20.) 398-399. 1. •24 369