AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovics Antal aforizmái

mézzel több legyet joghatsz, hogy sem egy hordó etzettel."

63 Tehát arra törekedett, hogy ellenségeit megnyerje magának. Legfőképpen pedig hallgatni kell és cselekedni kell tudni: „A mit magad végbe vehetsz, ne bizzad másra. . ."

64 Világszemléletét élénken világítja meg két aforizmája. „Hijába panaszólkodik Természetérül az emberi Nemzet — mondja — á'ki erőtelenségéért és rövid életéért történetek által inkább, mint erköltstül vagy észtül kormány oztatik"

65 Vagyis: az embereken alapvetően nem lehet segíteni, mert erőtlenek, így inkább az események uralkodnak rajtuk, semmint a jóerkölcs és a józan ész. „Hogy ha az embereknek nagyobb gondgyok volna a' hasznos dolgok előmozdítására, mint a' hívságokra, s haszontalanságokra, inkább füg génének a? történetek tülük, mint sem ök a történetektül."

m Jóerkölcs, erény, „virtus"

67 — SENECA és más antik auktorok hatása alapján — és az ész, a „ratio" azok a fogalmak, melyeknek az embereket irányítania kellene: ha az embereket ez lelkesítené, ők formálhatnák az eseményeket s nem fordítva, ahogyan valójában történik. Ez magyarázza GRASSALKOVICS magatartását is. Kollektív kiutat, reformokat nem lát eredményesnek. Az egyetlen kiút szerinte az egyéni aktivitás, az egyéni érvényesülés útja. GRASSALKOVICS ebben közel áll ahhoz a felfogáshoz, amit a felemelkedő polgárság egyes reprezentánsai is vallottak. A valláshoz való viszonya pozitív. Itt nem érvényesül az emberekkel kapcsolatos simulékony sága. „Utálatos és kárhozatos úgy szolgálni az Istennek, hogy az ördögöt meg ne bántsd." — mondja.

68 Buzgó katolikusnak ismerték: XII. KELEMEN pápa megengedte neki, hogy hordozható oltárnál hallgathassa a misét

69 — nyilván gyakori utazásai miatt. Vallási élete különösen a Máriabesnyőn 1759-ben épült kegytemplom alapításával élénkült meg; előbb, az aforizmák megírása idején úgy tűnik, mintha inkább a fatalizmus egy fajtájának hódolt volna. Sokat emlegeti a ,,Szerentsé"-t; ez talán a GRACiÁNnál is megtalálható Fortuna-gondolat hatása.

70 De azért mégsem egészen a személytelen hatalomnak való kiszolgáltatottság tudata ez, hiszen ő is említi aforizmái közt „Kikia maga Szer entséjenek kováttsa".

11 De azért sokat foglalkozik a szerencsével sokszor nem is a sors, hanem az anyagi boldogulás értelmében is.

72 Azt vallja, hogy annál szerencsésebb az ember;, minél több más embert tesz szerencséssé ő maga.

73 Társadalomszemléletében ez a főelv: „Senki nem mondhattya, hogy másra szüksége nincsen; mert az emberek egymás hasznára születtek"

1

^ Ezért úgy találja, hogy „nem kis bolondság a' kevélység és felebaráttyának meg-vetése, mert minden ember egymáshoz hasonló és azokat tsak a? sors külömböztetV

Ts Elismeri az emberek63. Uo. 11/95. 64. Uo. 11/98. 65. Uo. 1/16. 66. Uo. 1/17. 67. L. SZAXTDER József: Faludi udvari embere. Pécs, 1941. 21. lap. 68. 111/79. 69. ZÁVODSZKY, i. m. 76. 1. 70. SZAUDER József: Faludi Udvari embere. Pécs, 1941. 21. 1. 71. OSZK, ILT/22. 72. Pl.: 1/30, 1/53, 54, 58, 11/48, 111/21. 73. III/7. 74. 11/43. 75. 11/65. 333