AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovics Antal aforizmái

Ezek után lássuk, mit tartalmaznak az aforizmák, mi mindenre irányulnak, milyen életelvekre kívánnak tanítani. GßASSALKOVicsot legtöbbet a siker, a boldogulás útja foglalkoztatja. „Önön magunkhoz vonzó szeretetünk oka és kezdete minden dolgainknak" — mondja egyik, jól elrejtett aforizmájában.

47 A gondolatoknak közel egyhetede közvetlenül ezt a kérdést boncolgatja, de a legtöbb más tárgyúban is találunk vonatkozásokat. Megbecsülést kíván magának Dale Carnegie e korai szellemi előde, mert „betsüUetet érdemel, a' ki maga érdeminek tekintetébül elő-mégyen" .

í8 Szinte az előbbrejutás kódexét fogalmazza meg, amikor ezeket mondja: sose beszélj a „magad állapottya felől";

49 ha elkeserítő beszédre számíthatsz, fordítsd el a beszélgetés irányát;

50 ne perelj senkivel, ez veszedelmes ;

51 ne olvass levelet mások jelenlétében ;

52 Céljaidat tartsd titokban.

53 A legjobban a beszédre kell ügyelni! — Nem szabad elmondani, mit szándékszunk cselekedni.

54 Ez a véleménye. Ezt ő a hivatalviselő ember természetes velejárójának tartotta. Ez irányú tapasztalatait aligha csak a szülői házból hozta magával. Bár apja is ügyvéd volt,

55 és már nyilván tőle is tanulhatott egyet-mást az emberekkel való bánni tudásról, nagyrészt saját tapasztalatait rögzítette, melyekhez bizonyára konkrét esetek alapján jutott. „Minden ételnél jobban rágd-meg szavaidat" — mondja — „mert ételünket magunk gyomra emészti, de beszédinket mások űilete".

66 Tisztában volt azzal is, mennyire fontos az embernek a társadalomban való helyzete szempontjából az, hogy milyen vélemény alakul ki róla másokban. Éppen ezért tanácsolja: „Okos ésjóitiletű emberekkel társalkodgyál"

57 — hogy tanulj tőlük. „Mindenkinek tselekedeteit ditsird, és ha nagyon betsültetni kivannak betsüld; mert ezek semmiben sem telnek, és jo akarókat szereznek"'

08

. De azért ,,A' mennyire lehet magadat másnak le ne kötelezd de magadnak akár kit-is lekötelezni igyekezz"

59 hiszen „Leg főbb mesterség tudni az embereket reménységben tartani, és tűrhetőbb rókává lenni, mint kegyetlen oroszlyánnyá".

60 Éppen ezért „Midőn valakivel ügyed ' dolgod vagyon, azon az úton igyekezzél ötét vinni, a'melyen te ő nálánál erősebb és tehetőbb vagy"

61 — vagyis a kezdeményezést nem szabad az embernek kiengednie a kezéből. Mindezek az elvek sokat megmagyaráznak GRASSALKOVICS érvényesülésének sikersorozatából és részben megvilágítják gyors megvagyonosodását is. Még jobban megértjük azonban sikereit, ha figyelembe vesszük ellenségeivel szemben való magatartásában követett elveket. Fő törekvése az ellenségeskedés kerülése volt.

62 „Ellenségednek jó barátait magadévá tévén, ellenséged-is tiéd lészen, és tsepp 47. OSZK 11/81. 48. Uo. 111/64. 49. Uo. 11/90. 50. Uo. 11/91. 51. Uo. 11/92. 52. Uo. 11/94. 53. Uo. 1/32. 54. Uo. 111/91. 55. EBLE G.: A debrői uradalom birtoklási története. 43. 1. utáni tábla. 56. OSZK 11/99. 57. Uo. 11/97. 58. Uo. m/i. 59. Uo. III/2. 60. Uo. III/5. 61. Uo. III/4. 62. Uo. 11/100. 332