AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovics Antal aforizmái

elnök sajátkezőleg írt leveleinek azonos betűihez, s maga az írás karaktere is mutat valemlyes rokonságot. Biztosnak látszik, hogy ez a verzió is a kamaraelnöktől, illetve közvetlen környezetétől származik. Az egykorú vagy közel egykorú kötésben fennmaradt kötetben egyébként más tartalmú, főleg politikai vonatkozású későbbi szövegek is vannak, így például az 1764/65. évi országgyűlés folyamán napvilágos látott és hóhér által megégetett RICHWALDSZKY György-féle Vexatio dat intellectum című röpirat másolata. A kötet provenienciája bizonytalan. Ebben az utóbbi kéziratban a gondolatok sorrendje azonos, de amíg az OSZK kötetében 400, az Egyetemi Könyvtár példányában csak 338 aforizma van. Ezek sorszámozása folytatólagos, 1-től 338-ig terjed. Közülük 38 az OSZK példányából hiányzik. Viszont az OSZK kéziratának IV. részéből csak az első kilenc aforizma található meg az Egyetemi Könyvtár kötetében. Az OSZK és az Egyetemi Könyvtár variáns kéziratainak közös aforizmái megegyeznek ugyan egymással, de a megfogalmazás egyes gondolatoknál erősebben, másoknál kevésbé eltérő. Ez nyilvánvalóan átstilizálás következménye.

18 Emiatt elég sok esetben lényeges tartalmi különbség mutatkozik a két kéziratban. Például egy, a populacionista irányzat gondolatkörében fogamzott mondásnál: „Mennyivel népesebb, annyival gazdagabb az Ország . . ." az EK példányában erős kirohanást találunk a protestánsok elnyomása ellen; az OSZK példány óvatosabb megfogalmazásában ez hiányzik.

19 Általában úgy észlelhető, hogy az Egyetemi Könyvtár variánsában levő aforizmák több közvetlen élmény szerűséget, több politikai aktualitást tartalmaznak. A OSZK variánsa nyugodtabb, óvatosabb, rezignáltabb, mintha fáradtabb gondolkodó nagyobb csiszoltságra törekvő mondatait foglalná magában. Hogy melyik a régebbi kézirat, biztosan nem állapítható meg. Csupán valószínűsíthető, hogy mindkettő másolat, és lehetett egy eredeti, talán hevenyészett fogalmazású zsebkönyv, amelybe a kamaraelnök gondolatait feljegyezte vagy esetleg feljegyeztette. Ez az eredeti kézirat, melynek címe már nem változott, talán még GRASSALKOVICS kamaraelnöksége előtt, 1748 körül vagy 1751-ben, esetleg még később is keletkezhetett. Hogy mi lehetett az indíték, amely GRASSALKOVicsot aforizmái lejegyzésére serkentette, erre jelenleg csak pszichológiailag következtethetünk. Talán idővel még előkerül valamelyik családi archivumból egy levél, vagy valamely feljegyzés, mely bebizonyítja feltételezésünk helyességét. Feltételezésünk több, közel egyidejű irodalomtörténeti tényből indul ki. A korszak a Keresztény Seneca, a kereszténységgel összeegyeztetett sztoicizmus széleskörű térhódításának ideje.

20 A moralizáló irodalom, mely külföldön már jóval hamarabb jelentős befolyást elérő műveket hozott létre, Magyarországra is eljutott. FALTJDI Ferenc buzgólkodásának következtében magyarul is megjelentek DORRELL József (Darrell William) és GRÁCIÁN Boldizsár művei. Dorrell Istenes jóságra . . . oktatott nemes emberének (Nagyszombat, 1748) függelékében van egy Megszerzés. A' hadi és udvari hivatalról című önálló fejezet, mely az érvényesülés kulcsát kívánja megadni gyakorlati jótanácsok formájában (161— 232. lap). A mű dialógus formában íródott. GRÁCIÁN Bolts és Figyelmetes Udvari 19. EK: 79, OSZK: 1/79 20. TURÓCZI-TROSTLER József: Keresztény Seneca. = Egyetemes Philologiai Közlemények. 1937. 61. évf. 43. 1. 327