AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918
útján hajtották végre. Az időközben történt nagyobb jelentőségű, ügyrendi jellegű változások azután belekerültek abba a korábban már említett 1909. évi szabályzattervezetbe, ami ugyan formailag nem lépett életbe, mivel azonban a gyakorlatban már jórészt megvalósult intézkedéseket tartalmazott, a múzeum és benne a könyvtár működésére vonatkozó utolsó összefoglaló jellegű szabályozásnak tekinthető az első világháború végéig terjedő időszakban. Ilyen jelentős intézkedés volt például az ötévenkénti általános állományrevízió elrendelése, amit a könyvtár első ízben az 1900. évben hajtott végre; 24 továbbá az olvasóterem nyitvatartási idejének meghosszabbítása 9-től délután 4 óráig, 1904 októberétől kezdődően. 25 Mindkét kérdést részletesen szabályozta azután az 1909. évi múzeumi szervezeti és szolgálati szabályzat tervezete. Ez a tervezet nyilvánvalóan ismét a korábbi szabályzat alapulvételével készült; számos rendelkezése szóról szóra egyezik az 1898. évi szabályzat szövegével, bár szerkezetében attól — ha csak kis mértékben is — eltér. Az 1909. évi szabályzat-tervezetnek a Széchényi Könyvtárat érintő figyelemre méltó új, vagy részben új rendelkezései a következők voltak. A könyvtár elnevezése az új szabályzatban: „Országos Széchényi könyvtár" — ebben a szórendben és a családnév két é betűvel; ebben a tekintetben a korábbi szabályzatok gyakorlata ingadozó és következetlen volt. A SZÉCHÉNYI család által javaslatba hozott három könyvtári alkalmazottat — a nyomtatványi osztály egyik őrét, egyik segédőrót és egyik szolgáját — a vallás- és közoktatásügyi miniszter „a múzeumi igazgató előterjesztése alapján" nevezi ki; így rendelkezett a tervezet 9. §-a. A korábbi szabályzatban a múzeumi igazgató előterjesztéséről nem volt szó, bár ez eléggé természetesnek tűnik. A könyvtár feladatát az új szabályzat 49. §-a a következőképpen állapította meg: „Az Országos Széchényi Könyvtár hivatása Magyarországon megjelent minden nyomtatványnak, valamint ama külföldi nyomtatványoknak felkutatása és gyűjtése, melyek Magyarországra bármi tekintetben is vonatkoznak; célja továbbá hasonló természetű kéziratok, oklevelek és egyéb irományok felkutatása és eredetiben vagy hű másolatban való megszerzése. A könyvtár feladata mindez anyagot a kutatás számára használható állapotba helyezni s e célból a szükséges általános tiidományos segédkönyveket is megszerezni. — A könyvtár örök letéteménykép az illető család tulajdonjogának fenntartásával családi levéltárakat is elfogad megőrzés, kezelés és tudományos felhasználás céljából." Segédkönyvtári anyag gyűjtésére vonatkozó rendelkezéseket korábban csak az 1889. évi könyvtári ügyrend már ismertetett szakaszai tartalmaztak; a múzeumi szervezeti és szolgálati szabályzatok közül először az 1909. évi szabályzat 24. Magyar Könyvszemle 1901. évf. „A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1900. évben.'''' ,,A könyvtár nyomtatványi osztályának első általános revízióját szükségessé tette az a körülmény, hogy az 1875-ben befejezett nagy rendezés óta revízió csak egyes szakokban történt, pedig évtizedek alatt s a nagy forgalom következtében szinte elkerülhetetlen, hogy valamely szakba tartozó könyvek más szakba ne kerültek vagy el ne tévedtek légyen; s így hiányzókul tűntek fel oly könyvek, melyek megvannak, de tévedés következtében, jelzetük hasonlósága miatt, más szakba osztattak. Hogy állagunkat bizonyosan tudjuk, hiányainkat konstatáljuk, hogy az évtizedek alatt bekövetkezett beosztási hibákat kiküszöböljük, kénytelenek voltunk az egész állományt átvizsgálni; s ezt a nagy műveletet öt évenkint ismételni fogjuk, mikoris az első ízben szerzett gyakorlati tapasztalatok a munkálatot nagyban meg fogják könnyíteni." 25. Magyar Könyvszemle 1905. évf. „A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1904. évben." 293