AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

kölcsönzésre, az 54 §. pedig az olvasóterem használatára vonatkozó szabályokat tartalmazta alapos részletességgel. Vizsgáljuk meg most egyenként ezeket a rendelkezéseket. 51. §. „A könyvtárba beérkező minden gyűjteménytárgy, a leltározással egyidejűleg, a leltári és a könyvtári bélyeggel felülbélyegzendő; — ennek megtörténte előtt egy tárgy sem adható ki." „Az 1897. évi XLI. te. értelmében beküldött nyomdai kötelespéldányok átvételére és ellenőrzésére nézve a törvény végrehajtásáról intézkedő 1898. évi február hó 1-én 5720. sz. alatt kiadott miniszteri rendelet utasításai követendők." „A könyvtár minden osztályában a növedék-naplón kívül cédulakatalógus, és az anyag természete szerint szakrepertóriumok, vagy egyéb jegyzékek vezetendők." ,,01y kötetek, melyekben több mű foglaltatik, utaló cédulákkal látandók el." „Könyvvételekről, továbbá a könyvkötőnél levő művekről s deziderátákról külön-külön jegyzék vezetendő." 52. §. „A könyvtári tisztviselők a nyári nagy szünidő alatt végzik a könyvtár egyes osztályainak általános és folytatólagos revízióját. Revízió idején az illető könyvtári szak a közönség által nem használható."

18 A szabályzat 53. §-át, mely a kölcsönzési szabályokat foglalta magában, s egyébként majdnem szóról szóra megegyezett az 1889. évi szabályzat 48. §-ával, érdemesnek látszik teljes terjedelmében közölni: 53. §. „A ki valamely művet akár tudományos búvárlat, akár tanulmányozás vagy olvasás céljából a nemz. múzeum Széchenyi orsz. könyvtárából kivenni óhajt, a kikölcsönzött műre vagy művekre vonatkozó kölcsönző lapot sajatkezuleg aláírni tartozik, melyet csak a mű visszaadásakor kap vissza. E szabály kivétel nélkül minden olvasóra nézve kötelező. A nyomtatványok, kéziratok és oklevelek rendszerint csak a könyvtári osztályban való használatra adhatók ki. Kötetlen könyvet csak kivételesen, s csakis a könyvtár olvasótermeiben való használatra szabad kiadni. Szakemberek, és általában kiváló társadalmi állást elfoglaló, a könyvtári tisztviselők előtt személyesen ismert egyének, sajátkezű aláírásukkal ellátott elismervény mellett, otthon is — de legfeljebb két havi időtartamra — használhatják a múzeum tulajdonát képező nyomtatványokat. Háromszori intés sikertelensége esetén a könyv visszaadása, esetleg a kártérítés iránt bírói úton történik intézkedés (13. §); ezen eljárásnak minden kölcsönvevő a kölcsönző lap aláírása által veti alá magát. A kikölcsönző mindaddig, míg valamely korábban kikölcsönzött művet, melynek kölcsönzési határideje már lejárt, vissza nem ad, könyvet újabban kölcsön nem kaphat. Kiválóan becses művek, kéziratok, oklevelek s unicumok az osztály helyiségein kívüli használatra másnak ki nem adhatók, mint csupán közintézeteknek tudományos kutatások céljából, valamint az igazgató különös engedélyével, kellő biztosíték mellett, tudományos felolvasások vagy lefényképezés végett. A kölcsönzött mű esetleges hiányai vagy sérültsége a kölcsönző lapon feljegyzendők. A kikölcsönzött mű visszaszolgáltatásakor gondosan átvizsgáltatik, s a kölcsönző a művön ejtett kárt készpénzben megtéríteni, a netán elveszett művekért pedig azok teljes értékét, vagy ha a mű már nem kapható, az osztály által megállapított kártérítési összeget lefizetni tartozik. E készpénztérítmények összege mindenkor a múzeumi pénztárba foly be, s rólok a könyvtár igazgató-őre is pontos jegyzéket vezet (30. §), Az e címen befolyt összegek az illető könyvtári hiány vagy kár pótlására fordítandók. A kártérítési összeget a könyvtári igazgató-őr s két könyvtári tisztviselő együttesen állapítják meg. Ha a fél határozatukat sérelmesnek tartja, az igazgatóhoz fellebbezhet. Múzeumi könyveket a vidékre kivételes esetekben, s csakis közhatóságok és nyilvános közművelődési intézetek hivatalos megkeresésére és jótállása mellett lehet kölcsönadni. A külföldi intézetekre nézve a viszonosság elve szolgál irányadóul." 18. T. i. kölcsönzés útján sem használható; mert az olvasóterem ez idő alatt amúgy is zárva volt. 284