AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

Ez a két utolsó rendelkezés tulajdonképpen a könyvtárközi kölcsönzés ma is érvényes alapelveit foglalja magában. De az egész rendelkezés, az 53. § a maga teljességében egy rendkívüli gondossággal megfogalmazott, igen alapos és ma is korszerű kölcsönzési szabályzat. Ugyanilyen alapos munka a Szabályzat 54. §-a, amely pontokba foglalva az olvasóterem használatára vonatkozó szabályokat tartalmazza. Vizsgáljuk meg most egyenként ezeket a rendelkezéseket: 1. ,,. . . az olvasóterem, — a vasárnapokat és ünnepeket, . . . s július 1-től augusztus 31-ig a revisiora s a porolásra szolgáló két havi időt kivéve — naponkint reggeli 9 órától délután 1 óráig van nyitva." 2. „Az olvasóterembe tanulmányozás céljából minden, 16. életévét betöltött, tisztességesen öltözött egyén bebocsáttatik." Tehát a korhatár a betöltött 16. életév volt, de általános feltételként megkövetelte a szabályzat a tanulmányi célt. 3. ,,A könyvtárt látogatók első látogatásuk alkalmával kötelesek az e célra szolgáló könyvbe nevöket, polgári állásukat s a lakásukat beírni, s ez alapon egy év tartamára érvényes igazoló jegyet kapnak. Az igazoló jegyet a könyvtári igazgató-őr ingyen adja; a jegy másra át nem ruházható; tulajdonosa azt magánál hordani s kívánatra előmutatni tartozik. . . ." Tehát kötelező beiratkozás, de ingyenes használat volt. A jelenleg is csak kivételképpen kiadható napijegy intézményét ez a szabályzat nem ismerte. 4. „Olvasásra csak a jelentkező által sajátkezűleg aláírt kölcsönző lap mellett adatnak ki az egyes művek. A pontosan kitöltendő kölcsönző lap a teremben jelenlevő könyvtári alkalmazottól kapható. E kölcsönző lapot csak a használt mű hibátlan visszaszolgáltatása után kapja vissza az olvasó". 5. Ez a pont az olvasóteremben használt művek félretételéről rendelkezett. 6. „Ha egy időben többen jelentkeznek valamely mű használhatásáért, a jelentkezés sorrendje irányadó." 7. „Jegyzeteket az olvasóteremben csak irónnal szabad tenni; a kikölcsönzött művekbe belejegyezni, egyes szavakat azokban aláhúzni, vagy festőszereket használni tilos." 8. „Képes munkák illustratióinak lerajzolására esetről-esetre a könyvtári igazgató-őr ad engedélyt, de az illustratiókat átrajzolni (pauzálni) feltétlenül tilos." 9. „Aki valamely művet megrongál vagy beszennyez, tartozik a kárt megtéríteni." 10. „Az olvasóteremben mindenki csöndesen járni és csöndesen viselkedni tartozik, hogy az olvasó közönséget ne zavarja." 11. „A könyvtárt látogatók kötelesek felső ruháikat s a magukkal hozott csomagokat, könyveket, s bárminemű nyomtatványokat az osztály ruhatárában letenni." 12. „Az olvasóteremben a jelenlevő könyvtári alkalmazott és a szolgák őrködnek a rend és csend fönntartása, úgyszintén a teremben kifüggesztett jelen könyvtári rendszabályok szigorú megtartása felett." Ebből következik tehát, hogy a nemzeti múzeum szervezeti és szolgálati szabályzatának 54. §-ában 14 pontban felsorolt könyvtári olvasótermi szabályokat az olvasóteremben ki kellett függeszteni. Az nem tűnik ki a szabályzatból, hogy az 53. §-ban foglalt kölcsönzési szabályok mi módon jutottak a könyvtárat használó közönség tudomására. 285