AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

és a szolgaszemélyzetet az osztály hasznára foglalkoztatják; ügyelnek, hogy kötelességét mindenki pontosan teljesítse." (25. §). A múzeum igazgatójának havonként kellett jelentést tenni — az osztályvezetőktől kapott kimutatások alapján — a gyűjtemények növekedéséről és a múzeum látogatottságáról és gondoskodnia kellett e jelentéseknek a hírlapokban való közzétételéről is (20. §). A szabályzat szerkesztői valóban közügynek tekintették a nemzeti múzeum működését! Evenként egyszer pedig részletes jelentést kellett tennie az igazgatónak a múzeum egész működéséről (20. §). A szabályzat 22. és 23. §-a az igazgatósági ülés összetételére, összehívására és feladataira, illetve hatáskörére vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazta. Igazgatósági ülést legalább negyedévenként kellett tartani, s azon az igazgató elnöklete alatt az osztályok vezetői vettek részt, valamint az őrök, segédőrök és segédek egy-egy képviselője. Külön fejezetek foglalkoztak az 1898. évi, valamint már az 1889. évi szabályzatban is a múzeumi osztályvezetők (az 1889. évi szabályzatban: osztályőrök), a múzeumi titkár, továbbá a múzeumi őrök, segédőrök, segédek (az 1889. évi szabályzatban: gyakornokok) és a tudományos vagy irodai teendőkre ideiglenesen alkalmazottak feladataival, és külön fejezet szabályozta a múzeumi házipénztár és házi leltár kezelésével, valamint a múzeum házirendjével összefüggő kérdéseket. Az egyes osztályok, köztük a Széchényi Könyvtár javadalmi tételeinek felhasználása „a kiutalványozott összeg keretén belül, s lehetőleg a költségcímekhez alkalmazkodó" módon az osztályvezetők — igazgató-őrök — jogkörébe tartozott, de 100,— forintot meghaladó vételeknél kötelesek voltak az igazgató előzetes szóbeli hozzájárulását kieszközölni (24. §). Figyelemre méltó a szabályzat 25. §-ának az a rendelkezése, mely szerint: ,,A vételeket és az osztályt érdeklő szakbeli kérdéseket az osztályvezetők az osztály tisztviselőivel közlik; sőt a szükség mérvéhez képest véleményöket, illetőleg javaslataikat igénybe is veszik." Az egész múzeum ügyiratkezelésének irányítását a szabályzat 38. §-a a múzeumi titkár feladatává tette, egyszersmind azonban úgy rendelkezett (a 32. §-ban), hogy minden osztálynak saját irattára legyen. Az osztály irodai ügyköre persze csakis az osztályt illető szakkérdésekre és folyó ügyekre terjedt ki.

17 Az 1898. évi Szervezeti és szolgálati Szabályzatnak „Az osztályok általános ügykezelése" című VIII. fejezete (az 1889. évi szabályzatban a VII. fejezet) kis részben — az 50. §-ban — a múzeum minden osztályára érvényes, közös rendelkezéseket tartalmazott, a további szakaszok pedig (51—65. §§) egyenként tárgyalták az egyes tárakat (osztályokat) érintő rendelkezéseket. Ezek között a legterjedelmesebb volt a könyvtárral foglalkozó rész („A Széchenyi orsz. könyvtár" alcímmel, 41—54. §§), amely különösen az olvasószolgálat vonatkozásában egészen részletes szabályozást, szinte egy önálló olvasószolgálati szabályzatot tartalmazott. Az 51. § az állománygyarapításra vonatkozó általános szabályokat foglalta magában, az 52 §. az állomány időszakos revíziójáról intézkedett, az 53. §. a 17. A múzeum könyvtárának iratanyaga, a könyvtár alapításától kezdődően ma is megvan az OSZK irattárában. 283