AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

,,A tanács feladata a Magyar Nemzeti Múzeum iránt az érdeklődés fokozása, — a Nemzeti Múzeum közmívelődési rendeltetésének minél teljesebb megvalósítására alkalmas eszközökről, azok mérvéről a vallás- és közoktatásügyi miniszternek és általában a társadalomnak minél alaposabb tájékoztatása; különösen a múzeum javára szolgáló alapítványok és adományok gyarapításának előmozdítása, — a gyűjtemények gyarapításának és célszerű elhelyezésének, az azokban foglalt tudományos anyag ismertetésének megvitatása, — a tisztviselők szakszerű munkásságának előmozdítása, — a kívánatosnak látszó s a költségvetési előirányzatok keretében megvalósítható intézkedések javaslatba hozatala." A Tanács elnöke a vallás- és közoktatásügyi miniszter, akadályoztatása esetén az államtitkár volt; 14 tagját „a Magyar Nemzeti Múzeum ügyei iránt avatott és meleg érdeklődést tanúsító kiváló férfiak köréből (köztük a főrendiháznak és a képviselőháznak legalább két-két tagját), végül egy előadó jegyzőt, három évi megbizatással" a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezte ki. A múzeumi Tanács kizárólag véleményező és javaslattevő szerv volt; intézkedési joggal nem rendelkezett. Ülésein „a szükséges felvilágosítások adása végett" hivatalból részt vettek a vallás- és közoktatásügyi minisztérium illetékes ügyosztályának főnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, és „valahányszor az ügy természete megkívánta", a múzeum osztályainak vezetői. (15. §.) A Szabályzat következő rendelkezései (III. Az Igazgatóság: 18—23. §§) a múzeum igazgatójának, valamint az ún. igazgatósági ülésnek a feladatait és hatáskörét szabályozták. Említésre érdemes rendelkezések ebből a részből, amely egyébként majdnem szóról szóra megegyezett az 1889. évi szabályzat 14—19. §-ainak rendelkezéseivel, a következők: „Az igazgató hatásköre és felügyeleti joga kiterjed a Magyar Nemzeti Múzeum összes gyűjteménytáraira, tisztviselőire és szolgaszemélyzetére, épületére s az épületet környező kertre. O felelős e közművelődési intézet jólétéért gazdasági, tudományos, művészi és fegyelmi tekintetben" (18. §). Az igazgató fegyelmi jogkörével kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a múzeum alkalmazottaira vonatkozó fegyelmi szabályokat sem az 1889. évi, sem az 1898. évi Szervezeti és Működési Szabályzat nem tartalmazta. Az 1889. évi szabályzat: X. Fegyelmi szabályzat című fejezete csak jelezve van a szövegben, a rendelkezések azonban hiányzanak, s ennek következtében a következő: XI. Zárhatározmányok című fejezet egyetlen §-a számozás nélkül maradt; az 1898. évi szabályzat: XI. Fegyelmi szabályzat című fejezeténél pedig a következő, zárójeles szöveg olvasható: „(A nemzeti múzeum tisztviselőire és szolgáira vonatkozó fegyelmi eljárás külön szabályozás tárgyát képezi.)". Ez a szabályozás végül is a múzeum 1909. évi Szervezeti és Működési Szabályzatában történt meg; annak X. Fegyelmi Szabályzat című fejezete tartalmazta a múzeumi alkalmazottakra vonatkozó részletes fegyelmi szabályokat. Visszatérve most az 1898. évi szabályzat III. fejezetének szövegéhez, emeljük ki abból még a következő rendelkezéseket: ,,Az igazgató ellenőrzi a múzeum tisztiviselőit hivatali teendőik teljesítésében" (20. § 1. bek.). A múzeum igazgatójának ez a jogköre a múzeum valamennyi osztályára kiterjedt; emellett természetesen fennállott az egyes osztályok vezetőinek, köztük a könyvtár igazgatóőrének a vezetésük alatt álló szervezeti egységek irányítására és az ott folyó munka ellenőrzésére vonatkozó feladata. Erről a szabályzat a következő fejezetben (IV. A múzeumi osztályvezetők; 24—27. §§) rendelkezett.,, Az osztályvezetők az osztály többi tisztviselőit 282